Pásztor István: a kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincs nyugat-balkáni stabilitás

Pásztor szerint a lakosság etnikai összetételének szempontjából a Nyugat-Balkán térképe "olyan, mint a tigrisbőr", minden nemzet egyszerre él többségi és kisebbségi sorban. A szerbek például többséget alkotnak Szerbiában, de kisebbséget Koszovóban, és ugyanez a többféle helyzet jellemző a többi nép esetében is.

A VMSZ vezetője felhívta a figyelmet a nemzeti tanácsokról két évvel ezelőtt született szerb törvényre, és úgy vélte, annak tartalmát, illetve a vajdasági regionalizmus eredményeit érdemes lenne megismertetni európai szintű fórumokon is.
A vajdasági magyar néppárti politikus azt is leszögezte, hogy az autonómia különböző formáinak a jogrendbe való beillesztése nélkül szintén lehetetlen stabilitást teremteni a Nyugat-Balkánon.

Ugyancsak alapfeltételnek nevezte azt, hogy a térség népei közösen tárják fel a múltat a megbékélés jegyében. Megjegyezte, hogy magyar-szerb viszonylatban akadémiai vegyes bizottsági munka kezdődött ilyen céllal, és szerinte ez a módszer alkalmazható lenne például horvát-szerb vagy horvát-bosnyák relációban is.

Pásztor István a május 6-i szerbiai parlamenti és elnökválasztás tétjét a nyugat-balkáni stabilitás szempontjából abban fogalmazta meg, hogy folytatható lesz-e az együttműködésen alapuló politizálás. A VMSZ – tette hozzá – abban érdekelt, hogy ne térjen vissza a konfrontációs politika.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő, aki néppárti jelentéstevőként szoros figyelemmel követi a szerbiai fejleményeket, a nap folyamán külön megbeszélést is folytatott Pásztor Istvánnal. A találkozóról Schöpflin az MTI-nek elmondta, hogy áttekintették a szerbiai választási esélyeket. Szerbiában mintegy 150 ezer magyar szavazó van, és a VMSZ ebből mintegy 100 ezernek a megszerzésére számít. A szövetségnek jelenleg négy képviselője van, és reményeik szerint ezt talán hatra növelhetik. A két politikus úgy látja, hogy Boris Tadic szerb elnöknek sikerült valamelyest javítania a Demokrata Párt esélyeit, és most a demokraták hasonlóan állnak, mint a Tomislav Nikolic vezette nacionalisták.

Schöpflin elmondta, hogy a VMSZ jól szervezett, aktív kampányt folytat. Mint megjegyezte, ő maga is Szerbiába utazik a választás idején.

Ugyancsak találkozott Pásztor István Tabajdi Csabával, az MSZP EP-delegációjának vezetőjével. A megbeszélés után Tabajdi nyilatkozatban állapította meg: a VMSZ lélektani szempontból sorsfordító eredményt ért el a szerbiai kárpótlási törvény módosítása kapcsán.
"A magyarság számára kedvező eredmény kikényszerítését nagyban segítette a szerb integrációs folyamat, az Európai Unió által támasztott követelményrendszer" – hangsúlyozta Tabajdi. Méltatta, hogy a VMSZ a magyar nemzeti közösség sajátos problémáinak felvállalásán túl a Vajdaságban jelentkező gazdasági és szociális problémákra is választ kínál.
A találkozón egyetértettek annak a fontosságában, hogy a VMSZ a választásokat követően is kormányzati tényező maradjon.

Az EP brüsszeli székházában tartott konferencián Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője kiemelte: a horvát csatlakozási tárgyalások tavalyi sikere példaként szolgálhat a Nyugat-Balkán többi országa számára is. Fontos – mondta -, hogy a térségbeli népek megbékélése "Európával együtt" történjen.

Sali Berisha albán miniszterelnök adatokkal gazdagon alátámasztott felszólalásában beszámolt az országa által az elmúlt években elért jelentős fejlődésről. Azt mondta, hogy most már a parlamentben is "normális légkörű" együttműködés tapasztalható a kormányoldal és az ellenzék között. Kiemelt prioritásának nevezte a korrupció elleni harcot. A térség kérdéseiről szólva hangsúlyozta a határok megváltoztathatatlanságának szempontját, Koszovót illetően pedig létfontosságúnak nevezte, hogy az országnak legyen európai perspektívája.
Skender Hyseni volt koszovói külügyminiszter azt kérte az EU-tól, hogy gyakoroljon "baráti nyomást" arra az öt uniós tagországra – Ciprusról, Görögországról, Romániáról, Spanyolországról és Szlovákiáról van szó -, amely még nem ismerte el Koszovót. Szerinte a Szerbiától 2008-ban elszakadt országnak "ártalmas" a státussemlegesség elve, mert a független államként való elismerés hiánya lehetetlenné teszi a normális szerződéses kapcsolatrendszer megteremtését.

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter – akinek országa a Görögországgal fennálló névvita miatt mindmáig nem kezdhette meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat – úgy vélekedett: Macedónia tárgyaláskezdésének lehetővé tétele világosan jelezné, hogy az európai integráció visszafordíthatatlan folyamat.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke szerint érdemtelenül egyik nyugat-balkáni ország sem számíthat integrációs előrehaladásra, a térségbeli problémákat meg kell oldani az EU-csatlakozás előtt, és ennek érdekében kompromisszumokra kell jutni.
Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter, EP-képviselő, az EP Nyugat-Balkánnal foglalkozó delegációjának vezetője egyebek közt elismeréssel szólt arról, hogy Szerbia fontos kérdésekben megállapodásra jutott Koszovóval, de nyomatékkal hozzátette, hogy ezeket a megállapodásokat meg is kell valósítani.

Szerbia eddigi európai integrációs eredményeiről Pásztor István az értekezleten azt mondta: elégedetlenség tölti el amiatt, hogy tizenkét évvel a Milosevic-rezsim bukása után Szerbia még csak az EU-tagjelölti státusig jutott el.

(MTI)