Bemutatkozás

Az Európai Parlament (EP) az európai polgárok képviseletét látja el. Tagjainak száma 705 fő. Az európai parlamenti képviselőket közvetlenül, ötévente választják az EU 27 tagállamából.

Az európai honatyákat 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják, így az Európai Parlament – a közösségi intézmények közül egyedüliként – felhatalmazását közvetlenül az európai polgároktól nyeri. A Parlament az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő intézménye, hatásköre folyamatosan bővül. A Parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában így például a környezetvédelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások, az áruk szabad mozgása területén. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez a hatáskör új területekkel bővült, így már többek között a Parlament mezőgazdaság és a nemzetközi kereskedelem területén is hallatja hangját.

Az EP jogalkotói, együttdöntői, költségvetési és ellenőrzői hatáskörrel rendelkezik. A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését, jóváhagyási joga van az Európai Bizottság elnöke és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta az EP-nek együttdöntési joga további területekkel bővült.

Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják a plenáris üléseket (évente 12-szer), de Brüsszelben évente hatszor tartanak ún. mini-plenáris üléseket is. A bizottsági ülésekre elsősorban Brüsszelben kerül sor. Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxemburg.

Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből (jelenleg David Sassoli) és tizennégy alelnökből álló Elnökség irányítja és koordinálja. Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az elnök irányítja a Parlament munkáját, ő az EP hivatalos képviselője a többi közösségi intézménnyel és más szereplőkkel fenntartott kapcsolatokban. Az Elnökség tagja az – ugyancsak a képviselők által választott – öt quaestor, akiknek feladatuk, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak. A parlamenti munka jelentős része a huszonkét állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.

A nemzetállami parlamentekhez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is frakciókat és parlamenti szakbizottságokat hoznak létre. A két legnagyobb frakció a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőket tömörítő Európai Néppárti képviselőcsoport és az Európai Szocialisták Pártjának frakciója. A két nagy párt mellett önálló képviselőcsoportot alkotnak a liberálisok, a zöldek, a konzervatívok, kommunista, és a szélsőjobboldali képviselők is. Bár a frakciófegyelem nem olyan szigorú, mint a nemzetállami parlamentekben, de az egy politikai tömörüléshez tartozók rendszerint együtt voksolnak.

Az európai parlamenti frakciók:

• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP Group) – 175 fő;
• Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) – 145 fő;
• Renew Europe Group – 97 fő
• Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) – 73 fő
• Identitás és Demokrácia (ID) – 75 fő
• Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – 62 fő;
• Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) – 39 fő
• További 39 honatya független – frakció nélküli képviselő.