Okos befektetésekre és a versenyképesség fokozására van szükség az Unióban

Tegnap Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő szervezésében került sor a „Gazdaságélénkítés a COVID-19 válság közepette – segíti-e a szemeszter Európa versenyképességét?” című virtuális kerekasztal-beszélgetésre. A webinárium célja volt összekötni az üzleti élet képviselőit, az intézményi szereplőket, a kutatókat és a különböző pártcsaládok európai parlamenti képviselőit annak megvitatására, hogyan tudná az európai szemeszter gyakorlata növelni az EU versenyképességét, és ezáltal előmozdítani az Európai Unió gazdasági helyreállítását.

Az európai szemeszter a költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgáló eszköz. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a Bizottság által a tagállamokhoz intézett ajánlásoknak csak töredékét ültetik át az országok a gyakorlatba. A vita résztvevői egyetértettek, hogy kevesebb, de célozottabb országspecifikus ajánlásra van szükség, amelyeket a tagállami sajátosságokhoz kell igazítani. Elengedhetetlen továbbá a tagállami érintettek, így a kormányok, az érdekképviseletek, szakmai szervezetek bevonása a párbeszédbe.

Győri Enikő a vita házigazdájaként leszögezte, hogy a válság és fiskális lazítás közepette sem bánhatunk felelőtlenül a forrásainkkal.  „Nem létezik ingyen ebéd. Az adósságokért jót kell állni, ehhez pedig okos befektetésekre és a versenyképesség megerősítésére van szükség”.

Markus Ferber, az Európai Parlament gazdasági bizottságának néppárti koordinátora kiemelte: a szemeszterben megvan a lehetőség, hogy az EU gazdaságait ellenállóképesebbé tegye, ehhez azonban az egész folyamatot hatékonyabbá kell tenni.

Stefan Moritz, az Európai Vállalkozók Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy „az EU most hatalmas összegeket kíván a gazdaság újjáépítésére fordítani. Ezeket a pénzeket azonban egyszer vissza kell fizetni, és a feladat legnagyobb része a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) fog hárulni. Ezért is elengedhetetlen, hogy megfelelő gazdasági környezetet teremtsünk a számukra és csökkentsük az adminisztratív terheiket.”

James Watson, a BusinessEurope gazdasági igazgatója kifejtette, hogy az EU gazdasága már a koronavírus okozta válság előtt is komoly szerkezeti problémákkal küzdött. Figyelmeztetett, hogy „az adósság csökkentésének egyetlen járható útja a gazdasági növekedés előmozdítása”.

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója jelezte: ahhoz, hogy a tagállamok jobban a magukénak érezzék az országspecifikus ajánlásokat, és nagyobb arányban hajtsák azokat végre, „a tagállami szereplőknek jelentősebb szerepet kell biztosítani az ajánlások meghatározásában. A kormányzatok és más érdekelt feleket aktívan be kell vonni a párbeszédbe”.

Kristin Schreiber, az Európai Bizottság kis- és középvállalkozásokért felelős igazgatója elmondta, hogy az EU vállalatait 99%-ban a kkv-k alkotják, valamint ezek biztosítják a munkahelyek kétharmadát, ezért „az EU törekvései mellett a nemzeti helyreállítási terveknek is biztosítani kell a kkv-k támogatását”.