Nem hagyjuk a magyar akácot!
2014. 05. 05.
A fideszes európai parlamenti képviselő elmondta: az Európai Unió és a Tanács elfogadott egy rendelettervezetet, amit még múlt év őszén nyújtott be az Európai Bizottság. Ez tartalmazza az idegenhonos fajok visszaszorítására irányuló alapvető szabályokat.
Ennek a rendeletnek az elfogadásával az akác ügye nem dőlt el – tette hozzá. Mint mondta, ez a rendelettervezet az eljárás kereteit írja át. Ezek szerint, a következő egy évben fogja az Európai Bizottság meghatározni azoknak a fajoknak a listáját, amelyeket idegenhonos fajoknak tekint, és amelyeknek a visszaszorítására, korlátozására esetleg a kiirtására kötelezheti a tagállamokat. A lista összeállítása után, fél évig fog konzultálni a Bizottság a tagállamokkal.
„Tehát a következő másfél év lesz az az időszak, amikor keményen kell küzdenünk a magyar akác megvédése érdekében. Meg kell akadályozni, hogy erre a listára felkerüljön a magyar akác”- fogalmazott Glattfelder Béla.
Közismert, hogy az akácnak igen nagy jelentősége van Magyarországon – folytatta a képviselő. A teljes erdőfelületnek a 25 százalékában található akácos, a magánerdők esetében ez az arány sokkal magasabb, ott körülbelül 40 százalékról van szó. Az összes Magyarországon található fatömegnek pedig a 30 százalékát teszik ki az akácosok.
Az akác nemcsak az erdészeknek és a faiparban dolgozóknak ad megélhetési lehetőséget, hanem a méhészeknek is. A Magyarországon termelt összes méznek körülbelül a fele akácméz. Mivel ez a legjövedelmezőbb méhészeti termék; ha nem lenne Magyarországon akác, akkor a magyar méhészet árnyéka lenne önmagának.
A magyar akác a faiparon, fatermelésen és a méhészeten keresztül megközelítőleg 100 ezer embernek nyújt megélhetést, tehát gazdasági értelemben rendkívüli jelentőséggel bíró fafaj. Ökológiai jelentősége is rendkívül nagy, hiszen annak idején kifejezetten azért telepítették az Alföldre, hogy megkösse a futóhomokot. Magyarországnak eddig is, és ezután is szüksége van az akácra, tehát meg kell védenünk a magyar akácot – szögezte le a politikus.
A képviselő szólt arról, hogy mit tettek eddig az akác védelméért. Vezetésével létrejött az Akác Koalíció, amelyre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság különböző társadalmi szervezetek véleményét fogja figyelembe venni a döntéshozatal során. Ebben a koalícióban benne van négy egyetemi kar, tudományos kutatóintézetek, különböző érdekképviseletek és köztestületek, erdőtulajdonosok, gazdakörök, erdészeti egyesületek, méhészek és Szarvas város önkormányzata.
Beszámolt arról is, hogy a koalíció megalakulása után azonnal kezdeményezték a magyar akác és a magyar akácméz hungarikummá minősítését. Ez azért fontos – folytatta a képviselő-, mert ha egy ilyen tagállami védettség jön létre, az a későbbi döntéshozatal szempontjából lényeges lehet. „A helyi védelmet az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az úgynevezett idegenhonos özönfajok listájának összeállításakor”- tette hozzá.
A hungarikummá minősítés három lépcsőből álló eljárás. Az első két lépcsőn túl vannak: felvették az akácot és az akácmézet az ágazati és a nemzeti értéktárba, és várhatóan május közepén be fog kerülni a hungarikum értéktárba is. Mindezek után a koalíció következő lépése az lesz, hogy előterjesszék azokat a jogszabálymódosítási elképzeléseket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az akácgazdálkodás Magyarország jogi rendszerében is a helyére kerüljön. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a 2009-es erdőtörvény az akácot, egy veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg.
Ezt az törvényi passzust feltétlenül módosítani kell, „mert nem lehet úgy küzdeni európai uniós szinten a magyar akácért, hogy közben a magyar jogszabály azt egy veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg.” Szükség lesz továbbá arra, hogy a magyar kormány, és az európai parlamenti képviselők nyomás alatt tartsák az Európai Bizottságot, és ne engedjék, hogy a magyar akácot felvegyék erre a Magyarország számára sok veszélyt rejtő listára”- fogalmazott.
Az EP-képviselő leszögezte: meg fogják akadályozni az akáccal szembeni korlátozásokat, és meg fogják védeni a magyar akácot és az akácmézet. „Meg fogjuk védeni azokat is, akiknek a munkahelyét veszélyeztetik ezek az uniós elképzelések.”
Véleménye szerint nincs szükség ebben a témában uniós hatásköröket létrehozni; a tagállamok – köztük Magyarország is -, megfelelő felkészültséggel, józan belátással és eszközrendszerrel rendelkeznek ezen a területen is. Nincs szükség arra, hogy az Európai Unióból mondják meg, hogy Magyarországon lesz-e akác, vagy nem lesz – zárta szavait Glattfelder Béla.
(fidesz.hu)