Kiállítással a sokszínűség megszűnése ellen (videóriport)

Veszélyben van az a kuturális sokszínűség, ami évszézadokon át létezett a Délvidéken. Erre kívánta felhívni a figyelmet Becsey Zsolt egy kiállítással az Európai Parlamentben. A Fidesz EP képviselője történészeket kért fel arra, hogy dolgozzák fel a Bácskában, Bánátban élő népek történetét, és a változásokat tárják a nyilvánosság elé Brüsszelben, az Európai Parlamentben egy kiállításon.

„Arról van szó, hogy itt volt egy egységes fejlettségű magyar állam, amelyet a török hódoltság megtört, alapvetően, és utána pedig létrejött, az 1700-as évek elejétől fogva egy rendkívül sokszínű régió – a magyar állam és a Habsburg monarchia keretein belül – amely képes volt ezt a sokszínűséget kétszáz éven át megtartani 1920-ig. Tehát ez egy toleráns rendszer volt, amely a sokszínűségének megtartása mellett kiépített egy egységes mértékrendszert, adórendszert, működési rendszert, tehát azt, amit most az Európai Unió akar, azt 200 éven keresztül nagyon jól működtette. Mindenféle szempontból egy európai előfutár volt” – méltatta az egykori történelmi sokszínűséget Becsey Zsolt.

A kiállítás tablói több évszázadra visszanyúlva mutatják be a régióban élő népek közös történelmét. A fideszes képviselő szerint ezt a folyamatot törte meg 1920-ban a trianoni békeszerződés, ami után megkezdődött a sokszínűség fölszámolása.

– „Ami azért egy európai gond, mert ha fölszámoljuk a sokszínűséget, ami nagyon erőteljesen beindult – mészárlásokkal, kitelepítésekkel, asszimilációval, kivásárlásokkal, minden mással – akkor megszűnik a sokszínűség. Ezt szerettem volna itt a grafikonokkal is nagyon részletesen fölmutatni, hogy bárki-bármit is mond most, egy homogenizáció indult be, tehát erre hívom fel a figyelmet” – ismertette a kiállítás célját Becsey Zsolt.

A legutóbbi szerbiai választások, illetve a vajdasági tartományi voksolás eredménye kapcsán – ahol visszaesett a kisebbségeket képviselő pártokra leadott szavazatok száma – a képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ott élőknek vissza kell szerezniük politikai identitásukat, különben nemzeti identitásukat sem tudják majd megtartani.

– „Ezeknek a nemzeti közösségeknek az öntudatát vissza kell adni, a politikai öntudatát, hiszen ők állandó közösségek, mindegy, hogy melyik részen vannak. Egy szlovák közösség Magyarországon éppúgy, mint a magyarok ősi közösségnek minősülnek a Vajdaságban vagy a Bánátban. Tehát nem lehet klasszikus kisebbségnek, de főleg nem lehet bevándorolt kisebbséggel összekeverve ábrázolni” – részletezte a fideszes képviselő az őshonos kisebbségek ismérveit. – „Ahhoz, hogy ők meg tudjanak maradni, valóban az is nagyon lényeges, hogy a saját nemzeti és politikai tudatukat megtartsák, és ne csak magyarul beszélő helyi polgárok legyenek, hanem egy európai nép oda szakadt és ott konstruktív adófizető polgárai, ez óriási különbség. Mert ez utóbbi esetben fölvállalják a politikai identitást, például a szavazásnál. Ha ezt föladják, és csak mind meghúzó kisebbség akarnak megjelenni, akkor pedig föladják a politikai identitásuk után előbb-utóbb a nemzeti identitást is, és csak egy ilyen érdekes elemek lesznek a demokratikus palettán” – mondta végezetül Becsey Zsolt, a Fidesz EP képviselője.