Jóváhagyták az Európai Polgári Kezdeményezés reformját

Az Európai Parlament plenáris ülése ma nagy többséggel (535 mellette, 90 ellene, 41 tartózkodott) megszavazta az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) reformjáról szóló jogszabályt. „A mai eredmény áttörés a demokráciának. Az európai polgárok számára kiemelt fontosságú, hogy befolyással legyenek az EU döntéshozatalára, illetve az EU számára is elődleges, hogy közelebb kerüljön saját polgáraihoz. Ez az új szabályozás pedig végre megteremti ezt a közvetlen összekötő kapcsot” – mondta Schöpflin György fideszes EP-képviselő. 

Az Európai Polgári Kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés hozta létre és 2011 óta működik. Ám azóta csupán két ilyen kezdeményezés vált sikeressé, mely részben a régi szabályozás rugalmatlanságának és hiányosságainak köszönhető. Az új szabályozás azonban sokkal könnyebé teszi az eszköz működtetését. Több változtatás technikai jellegű, mint például a jobban felhasználóbarát online együttműködési felület, a finanszírozás transzparenciája vagy a jobb információ érdekében létrehozott EPK kapcsolati pontok.

„Politikailag a legfontosabb eredmény, hogy ezeknek a technikai újításoknak köszönhetően az EPK sokkal hozzáférhetőbb és átláthatóbb lesz a szervezők számára. Bevezeti az EPK életciklusát, lehetővé teszi, hogy amennyiben a tagállamok alkotmányai megengedik, hogy 16 évesek már aláírhassanak kezdeményezést, illetve megerősíti az Európai Parlament politikai elköteleződését is a nyilvános meghallgatások és a plenáris viták lehetőségének bevezetésével” – hangsúlyozta a néppárti jelentéstevő.

Az EPK nem változtat a Bizottság jogszabálykezdeményezési monopóliumán, ehhez ugyanis szerződésmódosításra lenne szükség, ám a megfelelő irányba tereli azt. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép hatályba.