Gál Kinga a nemzeti kisebbségekről

Az élénk vita által kísért jelentés olyan területeken hozott áttörést az uniós emberi jogi, alapvető jogi védelmet illetően, mint a széles körű gyerekjogok, az alap szociális jogok, a fogyatékosok jogainak beillesztése az európai emberi jogi közfelfogásba.

„Kiemelkedően jónak, értékelem a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak, problémáink végre megfelelő felvetését, az alapelvek rögzítését, amellyel meglehetősen megkésett az Unió a normaalkotás területén is ” – vélte Gál Kinga. 

A jelentés szerint, az EU a legutóbbi bővítés nyomán nagyszámú kisebbségi népcsoporttal egészült ki, továbbá a közép és kelet-európai tagállamokban az őslakos „hagyományos” kisebbségek érzékelhetőbb jelenléte miatt elvált egymástól az integrációs, bevándorlási politika és a kisebbségi politika. A jelentés hangsúlyozza, hogy miközben a kisebbségek védelme a koppenhágai kritériumok részét képezi – az uniós közösségi politikában hiányoznak a közös kritériumok, a minimális normák is.

Áttörőnek tartja a képviselő azt a paragrafust, amelyik a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvein alapulva, az európai önigazgatási példákat alapul véve látja rendezhetőnek hagyományos nemzeti kisebbségeink jövőjét. Gál szerint lényeges, hogy a jelentés az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jogot a legalapvetőbb jogok közé sorolja, felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait.

„Reméljük ez a most elfogadott határozat új utat nyit ezen őshonos népcsoportok védelmében az Uniós normaalkotás szintjén is” – jelentette ki Gál Kinga képviselő a szavazást követő magyarázatában.