Uniós agrárreform – Fideszes fenntartások (videóriport)

– „Minden-minden egy irányba mutat: hogy kevesebb legyen az agrártámogatás, hogy kevesebb pénz jusson mezőgazdsági támogatásokra, hogy ezeket át tudják csoportosítani előbb vagy utóbb a vidékfejlesztésbe, és onnan pedig ezeket elvegyék” – összegezte az uniós agrárreformmal kapcsolatos fenntartásokat Glattfelder Béla, fideszes EP képviselő.

A reformelképzelés egyik hibája, hogy a megművelt terület nagysága szerint járó támogatások egy része úgy kerülne át a vidékfejlesztési alapokba, hogy csak ugyanaz az ország férhetne hozzá, amelyiktől az összeget elvonták. Ha ezek az összegek egy közös alapba kerülnének, és így a kevésbé fejlett országok a jelenleginél többhöz is hozzáférhetnének, akkor jobb lehetne a javaslat – állítja Glattfelder Béla.

– „A mi érdekeinket többek között az is sérti, hogy az új szabályok szerint az elvett közvetlen kifizetéseknek a meghatározó része, az a tagállamoknál maradna, nem pedig a közös vidékfejlesztési alapba kerülne be, ahonnan rászorultsági alapon osztanák szét a tagállamoknak. Mert ha ez az utóbbi elv érvényesülne, akkor Magyarországra több pénz jutna. Ha a tagállamoknál maradnak ezek a források, akkor nyilvánvalóan ez nekünk kevésbé előnyös” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A támogatások tervezett átcsoportosítása azzal is együtt járna, hogy az eddig automatikusan folyósított összegekért a jövőben pályázni kellene, az azt is jelenti, hogy saját erőt is fel kell mutatni az igénybevételéhez.

– „A területalapú támogatások vidékfejlesztésbe történő átcsoportosítása azért is egy veszélyes dolog a mi szempontunkból, mert a terüetalapú támogatások azok automatikusan járnak. A gazdák igénylik, betartják a környezetvédelmi, állatvédelmi-állatjóléti, gazdálkodási és egyéb előírásokat, és megkapják a támogatást. A vidékfejlesztési források nem így működnek. Ott különböző támogatási célokra lehet támogatásokat kérni, és a tagállamoknak saját forrásokat is mellé kell tenniük, a közösségi források mellé, önrészt kell biztosítani hozzá. Ez pedig a magyar költségvetésnek is sok pénzbe kerül, és akkor amikor az ország ilyen rettenetes költségvetési-gazdasági helyzetben van, akkor ez nemcsak segítséget jelent Magyarország számára, hanem jelentős terhet is” – hangoztatja Glattfelder Béla, és hozzátesz egy újabb, nem elhanyagolható szempontot is: „Ráadásul minden egyes forrásnál, amit nem automatikusan, hanem pályázatosan jár, a visszaéléseknek és a korrupciónak az esélye is nagy mértékben megnő.”

A támogatások csökkentése az Európai Bizottság elképzelése szerint részlegesen már 2009-től életbe lépne, de ez sértené a Magyarországgal kötött csatlakozási szerződést, amely 2013-ig rögzítette hazánk uniós tagságának feltételeit. Aszerint ez a csökkentés Magyarországra nem vonatkozna.

– „De az Európai Bizottság a csatlakozási szerződéssel ellentétesen ezt a csökkentést Magyarországon már most 2009-től bevezetnék. Ami egészen elképesztő, mert a csatlakozási szerződéssel ellentétes. De ha nem is vezetik ezt be 2009-től kezdődően, 2013-tól ezt már alkalmazni kell, és akkor ez egy 13 százalékos csökkentést fog jelenteni” – jelentette ki végezetül Glattfelder Béla, az EP mezőgazdasági bizottságának fideszes képviselője.

(EUvideohu)