A NATO-csúcs kérdőjelei 2010. 12. 16. Az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén a lisszaboni NATO-csúcstalálkozó eredményeiről tartottak vitát. Hankiss Ágnes írásbeli nyilatkozatában üdvözölte a NATO-orosz kapcsolatokban elért fejleményeket, ugyanakkor több megválaszolatlan kérdésre is felhívta képviselőtársai figyelmét.
Az Európai Parlament megszavazta az állampolgári kezdeményezés életbe léptetését 2010. 12. 15. Schöpflin György európai parlamenti képviselő (Fidesz) a témához való hozzászólalásában kiemelte: az állampolgári kezdeményezés intézményének életbeléptetése kétségtelenül az európai integráció legfontosabb fejleményei közé tartozik, egyrészt mert a hatalom szélesebb körben történő megosztását segíti elő az Európai Unión belül, másrészt mert magában hordozza az európai politika megújulásának lehetőségét is. Mindez nagy horderejű következményekkel járhat, hiszen ezzel az új intézménnyel megnyílik például az egész integrációs folyamatra jellemző feltételrendszer megkérdőjelezhetősége, nevezetesen az elit-vezérelt folyamatok módosulása.
Az Európai Parlament elfogadta a 2011-es uniós költségvetést 2010. 12. 15. Az Európai Unió történetében először született meg az Unió költségvetése a Lisszaboni Szerződés szabályai szerint az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén. Surján László szerint a költségvetés elfogadásával az egy hónapja húzódó politikai válság a végéhez ért, azonban az számos tanulságot tartalmaz az európai döntéshozók számára. A büdzsébe több, Magyarország szempontjából fontos módosító javaslat is bekerült.
Nagyobb uniós hangsúly az energiahatékonyság támogatásán 2010. 12. 15. Az Európai Parlament mai plenáris ülésén elfogadta az uniós Energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásait. A jelentés, összhangban több, novemberben közzétett uniós dokumentummal, felhívja a figyelmet Európának az energiahatékonyság területén tapasztalható lemaradására, értékeli a kiaknázatlan lehetőségeket valamint konkrét beruházásösztönző javaslatokat fogalmaz meg.
Átláthatóan és hatékonyan működő uniós alapjogi rendszerre van szükség! 2010. 12. 15. Az Európai Parlament mai plenáris ülésén nagy többséggel megszavazta Gál Kinga jelentését az alapvető emberi jogok uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó, már meglévő és a Lisszaboni Szerződés óta létező új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye, valamint hogy az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredményesen használható legyen.
A gazdasági kormányzás európai összehangolása a magyar soros elnökség kiemelt feladata 2010. 12. 15. "A gazdasági kormányzás európai szintű összehangolása és az európai érdekek egységes képviselete lesz a soron következő magyar uniós elnökség egyik fő feladata" - emelte ki felszólalásában Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti képviselő az EP mai strasbourgi plenáris ülésén. A holnap kezdődő és két napig tartó európai tanácsi ülés előkészítéséről szóló parlamenti vita fontos kontextusba helyezte az euróövezet pénzügyi stabilitását, a most kialakulóban lévő pénzügyi felügyeleti rendszert, valamint az állandó válságmechanizmus létrehozásának a kérdését is.
Hitelminősítő intézetek: Függetlenségük érdekében egységes uniós szabályozásra van szükség 2010. 12. 14. Az Európai Parlament ma délutáni plenáris ülésén a hitelminősítő intézetek uniós szabályozásáról tartottak vitát. Pelczné Dr. Gáll Ildikó felszólalásában a hitelminősítő intézetek egységes európai uniós szintű szabályozásának és felügyeletének fontosságára hívta fel a figyelmet.
A veszélyes anyagok szigorúbb felügyeletére van szükség! 2010. 12. 14. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) támadások vagy katasztrófák egyre fenyegetőbb veszélye mind komolyabb védelmi feladatokat ró az Európai Unió szerveire. Ezért is örvendetes, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma szinte egyhangúlag fogadta el a CBRN fenyegetésekre vonatkozó cselekvési tervet véleményező jelentést, amelynek a néppárti frakció részéről Hankiss Ágnes volt a témafelelőse. A fideszes EP-képviselő örömmel nyugtázta, hogy az általa benyújtott módosító javaslatokat a jelentés készítője maradéktalanul befogadta.
Szerbia vízummentességét fenn kell tartani! 2010. 12. 14. Az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén Szerbia és Macedónia vízumliberalizációs rendszerét érintő kérdéseiről tartottak vitát. Bár 2009 decembere óta az Európai Unió és a két délkelet-európai állam között vízummentesség áll fenn, mégis egyre magasabb az ezekből az országokból érkező, régi uniós tagállamokban menedékjogot kérők száma. Gál Kinga európai parlamenti képviselő (Fidesz) szerint a Szerbiának és Macedóniának megadott vízummentesség fenntartása alapvető fontosságú a két ország integrációjának elősegítésében, azonban ezért a lehetőségért bizonyos kötelezettségeknek meg kell felelniük.