Az Európai Parlament érdemi kezdeményezési jogának bevezetése felborítaná az intézményi egyensúlyt

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) mai ülésén az Európai Parlament (EP) kezdeményezési jogáról vitáztak a képviselők. Trócsányi László fideszes EP-képviselő a vita kapcsán kiemelte, hogy az EP érdemi jogalkotás-kezdeményező jogosítvánnyal való felruházása az Európai Bizottság kezdeményező hatáskörének csorbítását eredményezné, ezzel pedig felborítaná a Tanács, a Bizottság és az EP közötti intézményi egyensúlyt. 

A fideszes EP-képviselő felszólalásában leszögezte, hogy a vita üdvözlendő, ugyanakkor a meghallgatott szakértő álláspontját nem osztja. Rámutatott, hogy alapvető koncepcionális probléma a javaslat kapcsán, hogy annak ellenére, hogy tagjait közvetlenül választják, az Európai Parlament nem a szuverenitás hordozója, más a funkciója, mint a tagállami parlamentek szerepe. A tagállamokban a szuverenitást a népképviseleti szerv a nemzettől, néptől kapja, ez a népszuverenitás elvének lényege, míg az Európai Unió esetében a Szerződések urai a tagállamok. Jó példa erre, hogy míg a tagállami parlamentek alkotmánymódosítást fogadhatnak el, az Európai Parlament – noha képviselőit közvetlenül választják – nem jogosult a Szerződések módosítására, ez a jog kizárólag a tagállamokat illeti meg.

Az Európai Bizottság kezdeményezési hatáskörét csorbítaná és az intézmények közötti egyensúlyt borítaná fel, ha az Európai Parlamentet érdemi jogalkotás kezdeményezési funkcióval ruháznák fel. Másrészről az Európai Tanács az a szerv, amely meghatározza az Unió stratégiai, politikai irányvonalainak, jogalkotásának kereteit. A Bizottság az Európai Tanács döntésének keretében tehet javaslatot jogalkotásra.

„Az uniós intézmények közötti egyensúly kényes, az érdemi kezdeményezési jog bevezetésével ezt az egyensúlyt zavarnánk meg” – állapította meg a magyar képviselő. Ráadásul az ilyen jellegű intézményi javaslatoknál szükséges lenne az érdemi vitához a tagállamok bevonása is, különösen ha szerződésmódosításról esik szó.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy vannak fejlődési lehetőségek a jelenlegi intézményi keretek között is, így a polgárok részvétele kapcsán jelentős hozzáadott értéket jelentene az európai polgári kezdeményezések megerősítése. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament, Európa parlamentjei között szintén számos lehetőség adódna érdemi együttműködésre, európai témák megvitatására. A parlamenti ellenőrző szerep megerősítésének gondolata megfontolandó. A sárga lapos eljárás szerepének erősítése, működésének átgondolása szükséges, hiszen nem jelenik meg kellő hangsúllyal az uniós döntéshozatalban a nemzeti parlamentek álláspontja.

Háttér: Az uniós Szerződések értelmében (néhány kivételtől eltekintve) az Európai Bizottság joga a jogalkotási eljárások kezdeményezése. Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága véleménycserét tartott azzal kapcsolatban, hogy vajon szükséges lenne-e az Európai Parlament kezdeményezési jogának a szerződésekben való rögzítéssel, vagy más módon való bevezetése. Ez a törekvés azonban számos kérdést felvet az intézmények szerepével, egyensúlyával és küldetésével kapcsolatban.