A nemzeti parlamentek természetes szövetségesek az európai közéleti vitákban

Trócsányi László fideszes EP-képviselő az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) ülésén bemutatta javaslatát a nemzeti és regionális parlamentek uniós döntéshozatalban, valamint az Európa jövőjéről szóló konferenciában való részvételéről. Hozzászólásában rámutatott, hogy a nemzeti parlamentekben nem az európai közélet fékjét, hanem sokkal inkább annak motorját, az európai politikai térségben résztvevő partnereket kellene látni.

A nemzeti parlamentek szerepe több szempontból is kiemelten fontos Európában, hiszen közelebb vannak a polgárokhoz és jelentős erőforrásokkal rendelkeznek. A több mint 8500 alsóházi és felsőházi nemzeti parlamenti képviselő hatékony bevonása megerősítené az Európa jövőjéről szóló konferenciát, annak sikerességét és legitimátását. Valódi részvételükkel csökkenhetne a polgárok és az uniós döntéshozatal közötti távolság. Egyértelmű tehát, hogy a nemzeti parlamenteket meg kell hívni az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében folytatott párbeszédbe.

A néppárti politikus felvetette, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében a szektorális és szakbizottsági együttműködésre épülő módszer segítségével, nemzeti parlamenti agorák formájában lehetne közös eszmecseréket tartani Európa jövőjéről. A sikeres konferencia kulcsa a nemzeti parlamentek valódi, egyenlő partnerként való részvétele. A munkadokumentum elfogadása jó üzenet lehet nem csak a tagállamok, polgárok, nemzeti parlamentek, de a demokrácia számára is.

Trócsányi javaslatában kifejti, hogy a Lisszaboni Szerződést ugyan a parlamentek szerződéseinek is szokták nevezni az új nemzeti parlamenti jogosítványok miatt, ennek ellenére a nemzeti és regionális parlamentek számára mégis marginális szerep jut az európai közéletben. A létező eszközök, főként interparlamentáris konferenciák nem teszik lehetővé a valódi párbeszédet a nemzeti parlamentek és az európai döntéshozók között. A szubszidiaritás-ellenőrző mechanizmusok, mint a sárgalapos eljárás nem működnek a gyakorlatban, a zöld-kártyás eljárás formalizálásának gondolata pedig csak elméleti vitákban merül fel. Ezért szükséges, hogy a nemzeti parlamentekre ne az európai közélet fékjeiként, hanem motorjaként tekintsünk. Az Európa jövőjéről szóló konferencia megfelelő alkalom a nemzeti parlamentek véleményének meghallgatására a nemzeti parlamenti agorák felállításán keresztül, amely ha sikeres, lehetőséget teremtene a nemzeti parlamentek uniós döntéshozatalban való részvételének későbbi megerősítésére is.

Háttér: Az Alkotmányügyi Bizottság szakmai vezetői 2020-ban döntést hoztak, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében munkadokumentumok formájában fognak javaslatokat kidolgozni. Egy-egy munkadokumentum a többségi AFCO álláspontot hivatott képviselni egy-egy témakör kapcsán, hozzájárulást adva az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos előkészületekhez, egyfajta ajánlásként a később megalakuló tematizálásról döntő testületek számára.