Hírek

Vitathatatlan a Keleti Partnerség fontossága az Európai Unió jövője szempontjából

2020. 06. 19.

Európai Parlament mai plenáris ülésén szavazott a Keleti Partnerség jelentésről, mely az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak találkozóját készíti elő. A jelentés az Európai Unió és a Keleti Partnerség hat országának – Azerbajdzsán, Ukrajna, Georgia, Fehéroroszország, Moldova és Örményország – közös jövőképét, célkitűzéseit, prioritásait határozza meg.

 A keleti partnerség nagyon fontos az EU szempontjából, ezért az Uniónak érdemi lépéseket kell tennie a keleti partnerek támogatására.  Olyan ambiciózus üzeneteket kell közvetíteni a keleti partnereink felé, amelyek reális európai perspektívát jelentenek, és kölcsönös kötelezettségekkel járnak. Az EU-nak támogatni és ösztönözni kell az európai integráció szempontjából szükséges reformok végrehajtását, a demokrácia erősítését, a jogállamiság, az alapvető emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a nemzetközi normákkal és joganyaggal összhangban.

„A keleti partnerországok reformfolyamatait illetően fontos az ösztönzés fenntartása a „többet többért” elvvel összhangban, hogy minden ország a maga ambíciója alapján fűzhesse szorosra az Európai Unióval való kapcsolatát. Fontos a társult tagok törekvéseinek elismerése, ugyanakkor a Keleti Partnerség egységére kell törekedni, és arra, hogy a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásból (DCFTA) fakadó lehetőségeket teljeskörűen kiaknázzák. A pénzügyi támogatások legyenek kondicionáltak, és ellenőrizhető feltételekhez kötöttek.  El kell mélyíteni a keleti partnereinkkel a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat, szem előtt tartva, hogy az EU energiabiztonsága szempontjából is fontos szerepet tölt be a régió. Fontosnak tartom, hogy az EU és a keleti partnerség országai között létrejövő infrastruktúra-kiépítési terv részét képezze a határátkelők bővítése, hogy több új és korszerű határátkelő nyíljon az EU és szomszédai között. Kiemelten kell kezelni az emberek közötti kapcsolatokat, a régióközi és határokon átnyúló kezdeményezéseket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a fiatalokra, az egyes EU-s programokat még inkább ki kell terjeszteni a keleti partnerországokra, mint a már megvalósult Erasmus+ és a Kreatív Európa programokat, továbbá ösztönözni kell az Horizont Európa programban való részvételt is” − emelte ki Bocskor Andrea.  

„Sikerként könyvelhető el, hogy a szövegbe bekerültek a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó javaslataink is. Ezek kitérnek arra, hogy a keleti partnerországok a választási jogszabályaik módosítása során teremtsenek egyenlő lehetőségeket valamennyi etnikai és nemzeti kisebbség képviseletére, továbbá biztosítsák az anyanyelven való tájékoztatáshoz és véleménynyilvánításhoz való jogokat, lépjenek fel az etnikai és nyelvi alapú gyűlöletbeszéd és megkülönböztetés minden formája ellen, és az etnikai és nemzeti kisebbségeket célzó álhírek és félretájékoztatás ellen. Kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy Ukrajna a reformfolyamatok során ne szűkítse a nemzeti kisebbségek, így a magyar közösség megszerzett jogait, egyenlő lehetőségeket biztosítson számukra a nyelvhasználat, érdekképviselet terén. Ezt Ukrajna nem igazán igyekszik teljesíteni, ezért minden eszközzel fel kell hívni erre a figyelmet” – tette hozzá Bocskor Andrea néppárti politikus.

“Prioritás számunkra a keleti partnerségi politika lendületben tartása, hogy a szavakon túl, érdemi  lépések történjenek. Támogatjuk a partnerországok EU irányába tett lépéseit, és elő kell segítenünk a régió gazdasági fellendülését megőrizve a partnerség inkluzív jellegét. Ugyanakkor, számunkra mindig fontos szempont marad a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. Sajnálatos, hogy Ukrajna a magyar kisebbségek védelme tekintetében, szembe menve nemzetközi kötelezettségeivel, egyre negatívabb tendenciát mutat” – hangsúlyozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazást követően.