Több a kérdés, mint a válasz az ír elnökség bemutatkozása után: Magyar Péter kezében van, hogy elfogadja-e a brüsszeli zsarolás állandósítását

Az Európai Parlament Gazdasági Bizottságának (ECON) mai ülésén hivatalosan is bemutatkozott az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége. A Simon Harrisszel, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) elnökével, Írország miniszterelnök-helyettesével és pénzügyminiszterével folytatott szakmai eszmecsere kapcsán Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a Patrióták gazdasági szóvivője a meghallgatás után elmondta: több kérdése van most, mint a meghallgatás előtt, ráadásul szerinte az ír elnökség alatt sem a pénzügyi zsarolások megszüntetése, sem az energiaügyek terén nem várható érdemi előrelépés.

A szakbizottsági ülésen Győri Enikő rákérdezett a következő többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos szándékokra is. A benyújtott jogszabálytervezet alapján az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a jövőben a kohéziós, de még az agrárforrások kifizetését is az úgynevezett országspecifikus ajánlások és az uniós gazdasági kormányzási szabályok végrehajtásához kössék. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ez a javaslat rendkívül veszélyes, hiszen hatalmas, ellenőrizhetetlen mérlegelési jogkört összpontosítana a Bizottság kezében, amelyet az politikai fegyverként használhatna a tagállamok ellen.

Mivel az ír elnökség nem tudott számára megnyugtató választ adni arra, hogy beépítenek-e védelmi garanciákat a rendszerbe, Győri Enikő az ülést követően elmondta: a felelősség mostantól teljes mértékben Magyar Péter kezében van. „Az ő döntésén múlik, hogy az MFF-tárgyalások során Magyarország belemegy-e a politikai zsarolás állandósításába, és szolgaian elfogadja-e az uniós forrásokhoz való hozzáférés ilyen típusú feltételekhez kötését. Nincsenek illúzióim” – nyilatkozta.

A képviselő a meghallgatáson bírálta az energiaunió és a klímapolitika finanszírozása körüli súlyos ellentmondásokat is. Bár az ír elnökség programjában az energiabiztonságot hirdeti, a Bizottság számításai szerint az energiaunió kiteljesítése 2030-ig mintegy 584 milliárd eurónyi beruházást igényelne. Győri Enikő rámutatott: a jelenlegi szigorú költségvetési környezetben az elnökség nem tudott magyarázatot adni arra, honnan teremtenék elő ezeket a gigantikus forrásokat a tagállamok költségvetési fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül.

A képviselő kifejezetten zavarba ejtőnek nevezte azt a brüsszeli álszent magatartást, amellyel a Bizottság a költségvetési konszolidációra hivatkozva a lakossági rezsitámogatások kivezetését követeli meg a tagállamoktól, miközben uniós szinten új, rugalmassági eszközökkel és mentőövekkel támogatná az energiaszektort és a vállalati szereplőket. „Az ír elnökség még ezt az égbekiáltó ellentmondást sem hajlandó elismerni, ami előrevetíti, hogy a következő félévben sem számíthatunk tőlük a lakosság érdekeit védő, valós megoldásokra.”

Győri Enikő szerint a mai eszmecsere egyértelművé tette, hogy az ír elnökség alatt is folytatódik a brüsszeli nyomásgyakorlás és politikai álszentség. „A Patrióták képviselőiként a jövőben is küzdeni fogunk a tagállami szuverenitásért, és azért, hogy a hazánknak járó forrásokat ne használhassák politikai zsarolóeszközként” – zárta gondolatait.