Veszteség, ha a fiatalok külföldön maradnak
2009. 05. 23.
Az Európai Unió fiataloknak szóló diákcsereprogramjai gyakorta egyirányú utcát jelentenek Magyarországnak, hiszen egyrészt kevesen jönnek hozzánk az EU-ból tanulni, másrészt viszont tőlünk sokan mennek külföldi egyetemekre, ám sokan tanulmányaik után kint is maradnak – mondta Schmitt Pál a Fidesz ifjúsági tagozata és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén.
A politikus szerint ez nagy veszteség nemcsak a családnak, de az országnak is, hiszen ezek a fiatalok a megszerzett tudást, tapasztalatot külföldön hasznosítják. Hozzátette: óvodától a diplomáig csaknem 200 ezer euróba kerül egy gyermek taníttatása.
Mint mondta, egy olyan országban, amely nem bővelkedik természeti kincsekben, s amely maximum a mezőgazdaságában, a vízkészletében, a turizmusábn bízhat, a fiatalok távozása pótolhatatlan hiány okoz. Ennek kapcsán a Fidesz EP-listavezetője emlékeztetett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök szavaira, aki Schmitt Pál szavai szerint egy alkalommal – látván, hogy húszszázalékos munkanélküliség van a fiatalok körében – azt jelentette ki, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, akkor elmehetnek külföldre.
Az Európai Unióban már túlléptünk azon, hogy csak gazdasági érdekekről beszéljünk – mondta -, hiszen ma már az értékek Európájáról kell beszélnünk. Így a tudás, a tanulás, a kultúra, a kulturális örökség, a diákok mobilitása, az egyetemek és iskolák minősége a meghatározó.
A tudás, a tanulás kapcsán a politikus úgy vélekedett, nem lehetünk nagyon büszkék a magyar fiatalok tudására, hiszen matematikában, olvasásban, szövegértésben, kommunikációban, helyzetfelismerésben nagyon gyengék, az európai átlag alattiak vagyunk.
Elgondolkoztató problémának nevezte, hogy a magyar oktatási intézmények – a nemzetközi rangsorok alapján – nagyon elmaradnak külföldi versenytársaiktól. Az oktatás gondjai között említette azt is, hogy nálunk az iskolák egy részét bezárják, a pedagógusok szerepét pedig „eljelentéktelenítik”.
Schmitt Pál emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt örömmel fogadták be Magyarországot Európába, ám az elmúlt öt év – mint mondta – nem úgy alakult, „ahogyan terveztük”.
Öt évvel ezelőtt azt mondtuk hogy fel fogunk zárkózni Európához az élet minden területén, ám az akkori szászlóshajóból sereghajtókká váltunk szinte minden területen – vélekedett. Schmitt Pál szavai szerint az EU-ban nem is értik, hogy mi történt velünk.