Uniós agrárreform a magyar gazdák szemszögéből

A dél-alföldi néppárti euroképviselő azért kért találkozót Mariann Fischer Boeltól, hogy hazai megkeresések alapján elmondja neki: a versenyszempontból megengedhető állami segélyek mértékére vonatkozó közösségi ún. de minimis szabályozás túlságosan alacsony szintet határoz meg a mezőgazdasági kisvállalkozók számára. Szemben ugyanis a más vállalkozói területeken általános 200 ezer euróval a mezőgazdasági vállalkozók még az új javaslatok szerint is csak 6 ezer eurónyi állami segítséget kaphatnának 3 évente. Ugyanakkor sok mezőgazda (például a Hajdu BÉT-tel szerződött libatenyésztők köre) – támogatás híján – nehéz helyzetbe került a felvásárlók titkolt csődhelyzete, majd összeomlása után. Márpedig az ilyen fajta kockázat nem segít megtartani a mezőgazdasági kistermelők vállalkozókedvét – mondta el Becsey Zsolt az agrárbiztosnak. Marian Fischer Boel azonban határozottan közölte, hogy az uniós tagállamok nemigen fogadnának el bármiféle olyan javaslatot, amely a közösségi mezőgazdasági költségvetést növelné, miután a gazdák jelentős támogatást kapnak a közösségi politikáktól, vagyis a KAP-tól és a vidékfejlesztéstől.

Becsey Zsolt fölhívta az agrárbiztos figyelmét arra is, hogy a mezőgazdasági reform keretében a kisállattenyésztők számára lehetne piaci kockázati esetekre közösségi garanciaalapokat létesíteni, vagy azok felállítására a tagállamokat ösztönözni. Fischer Boel asszony szerint a TÉSZ mozgalom támogatása a zöldség-gyümölcs szektorban éppen azt célozta, hogy kockázati közösséget hozzanak létre. Becsey Zsolt kérte azt is a brüsszeli agrárbiztostól, hogy a Bizottság ösztönözze a tagállamokat: az ÁFA-befizetést a tényleges pénzforgalmi helyzethez kössék az olyan érzékeny ágazat esetében, mint amilyen a mezőgazdaság. Sok kistermelő ugyanis azért megy tönkre, mert az állam úgy kéri tőle az ÁFÁ-t, hogy közben a leszállított áru után még nem fizettek a felvásárlók. Mariann Fischer Boel ezt Kovács László vám- és adóügyi biztos kompetenciájának ítélte, és a tagállamok felelősségére hívta föl a figyelmet.

 Becsey Zsolt kérte továbbá, hogy a méztermékek címkézésére pontosabb és részletesebb tagállami kötelezettségeket és meghatározást dolgozzon ki a Bizottság. Most ugyanis EU-mézként lehet forgalmazni olyan kevert terméket is, amiben éppen az EU-méz aránya minimális, továbbá aminek rossz minőségű importált elemei leértékelik az Unióban előállított mézt. A jelenlegi helyzet az importőrök, és nem az európai fogyasztók érdekeit védi. A 2005 áprilisi agrártanács ezért kért javaslatot a Bizottságtól, amit azonban még most is várunk – mutatott rá Becsey Zsolt. Mariann Fischer Boel annyit mondott, hogy megvizsgálja a kérdést. Végül Becsey Zsolt elmondta az agrárbiztosnak, hogy magyar oldalról a borreform elfogadhatatlan, mert egyebek között nem a rosszabb minőséget produkáló, ám gazdagabb túltermelő országok, hanem a szociálisan leginkább kiszolgáltott tagállamok szőlősgazdáit ösztönzi kivágásra, például a magyar hagyományos borvidékeken. Mariann Fischer Boel szerint ennek a tagállamonként maximum 10 százalékos kivágási engedély gátat szab, de ezt a megközelítést Becsey Zsolt elfogadhatatlannak nevezte.