Újabb politikai célokat szolgáló megalapozatlan támadás

A magyar alkotmánytervezet a közös európai hagyományokon és értékeken, az emberi méltóság és szabadságjogok tiszteletén, a demokrácia és jogállamiság elvein alapul. A tervezet egy európai elkötelezettségű dokumentum, mely beépítette a Lisszaboni Szerződés vívmányait és kiáll az európai integráció és az európai egység megteremtése mellett.

Az új magyar alaptörvény felváltja a jelenlegi, még a sztálinista kommunizmus alatt 1949-ben született oktrojált alkotmányt. A tervezet alapjogi katalógusa az Európai Unió Alapjogi Chartájára épül, ugyanakkor egyes jogok még a Chartában előírtaknál is erősebb védelemben részesülnek. A tervezet az alapjogokat a jelenlegi alkotmánnyal szemben a dokumentum elején sorolja fel. A vádakkal szemben nem tiltja be az abortuszt és nem szít irredentizmust. A tervezet rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

Az új alkotmány irányadó rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági alkotmányozás terén, s a jövő nemzedékekért való felelősség és a fenntartható fejődés szempontjaira különös hangsúlyt fektet. Az alkotmánytervezet korlátot szab az állami eladósodottság mértékének, valamint megteremti a garanciális feltételeit annak, hogy a mindenkori kormányzat ne léphessen át bizonyos eladósodottsági kritériumokat.

Guy Verhofstadtnak az Alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos észrevételei a kettős mérce alkalmazásának nyílt megnyilvánulása. A jelenlegi liberális frakcióvezető ugyanis hosszú évekig egy olyan ország miniszterelnöke volt, ahol az alkotmánybíróságként működő szerv jogkörei lényegesen szűkebbek, mint akár a régi, akár az új magyar alkotmány szerint a magyar Alkotmánybíróságé.  Belgiumban nincs sem kisebbségi, sem a jövő nemzedékekért felelős ombudsman, míg Magyarországon ezen területek jogvédelmét továbbra is ellátja majd a két ombudsman-helyettes. Guy Verhofstadtnak tehát előbb saját portája előtt kellene sepregetnie.

Az új magyar alkotmány megalkotása már 20 éve napirenden van Magyarországon, a tervezet előkészítését pedig széleskörű társadalmi konzultáció előzte meg. A magyar polgárok a tavalyi országgyűlési választásokon a szocialista-liberális erőkre megsemmisítő vereséget mérve utasították el azok korrupt és szélsőséges politikáját, a jelenlegi kormánypártoknak pedig felhatalmazást adtak az alkotmányozásra és Magyarország megújítására.

Új alkotmány elfogadása – mint ahogy azt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság is leszögezte a múlt héten Strasbourgban – a nemzeti szuverenitás része, abban az adott ország állampolgárai illetékesek. A kommunista diktatúra elnyomása alatt, Magyarország demokratikus átalakulásáért folytatott küzdelem során született politikai erőként hiszünk a demokráciában és tiszteljük a vélemények szabadságát. Guy Verhofstadt mai közleményében megfogalmazott rágalmakat, kioktatást azonban a leghatározottabban visszautasítjuk.