
Továbbra is elfogadhatatlan a borreform
2007. 12. 12.
Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselő szerint a borreform alapvető céljai helyesek, mivel a hatályos szabályozás pazarló és igazságtalan. Pazarló, mivel a költségvetés 42%-át a feleslegek lepárlására költik. Továbbá igazságtalan, mivel a támogatások 90%-át három tagállam, Francia-, Spanyol- és Olaszország kapja, ahol egész régiók termelnek lepárlásra, és így a feleslegek kialakulásáért elsősorban felelősek. A borreform jelenlegi formájában azonban ellentétes a magyar érdekekkel, ezért a magyar néppárti delegáció ellene szavazott az Európai Parlamentben.
Ültetvénykivágás
A feleslegek megszüntetésére javasolt megoldás magyar szempontból elfogadhatatlan, mivel annak következtében várhatóan azokban a tagállamokban – így pl. Magyarországon – fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyekben a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van, és így nem felelősek az EU-n belüli borfeleslegek kialakulásáért. Az azonos összegű kivágási támogatás ugyanis az alacsonyabb jövedelmű új tagállamokban jóval vonzóbb lesz a gazdák számára, mint a régi tagállamokban. Ez a
javaslat nem veszi figyelembe azt sem, hogy Magyarországon a csatlakozás óta a termőterület már közel 10%-kal csökkent. A képviselő szerint valójában azokban a tagállamokban kellene a kivágásokat
végrehajtani, amelyek a feleslegek kialakulásáért felelősek.
Nemzeti boríték
A magyar érdekekkel ellentétes, hogy a lepárlási támogatások megszüntetése nyomán felszabaduló összegeket elsősorban a történeti bázist figyelembe véve osszák fel. Ezáltal éppen azoknak a tagállamoknak a nemzeti borítékja – támogatási kerete – lesz a legvastagabb, ahol korábban a legtöbb lepárlási támogatást vették igénybe. Magyarország ezzel a felosztással rosszul jár. Ültetvény-korszerűsítésre a reformot követően legalább 500 millió Ft-tal kevesebbet költhetünk, mint a 2007/08-as gazdasági évben. Ennyivel lesz kisebb ugyanis a nemzeti borítékunk, amelyből – más
célok mellett – az ültetvények modernizálása is támogatható.
A képviselő két javaslatot nyújtott be ennek a helyzetnek az orvoslása érdekében. Egyrészt, a nemzeti borítékok felosztásának alapja a szőlőterület nagysága legyen. Másrészt, a nemzeti boríték ültetvény-korszerűsítésre is fordítható része nem lehet kevesebb, mint amekkora támogatást az adott tagállam ugyanezen célra a reformot megelőzően kapott. Ezek a javaslatok legalább 500 millió Ft-tal emelték volna a magyar borágazat támogatását. Jelentős magyar siker, hogy a két javaslatból az
utóbbit elfogadta az Európai Parlament.
Cukrozás
Magyarország számára különösen hátrányos lenne, ha a Bizottság tervezetének megfelelően a jövőben a bor alkoholtartalmát nem lehetne cukor hozzáadásával növelni. Ez az intézkedés hazánk éghajlati adottságai mellett jelentős többletköltségeket okozhat a termelőknek egyes évjáratoknál. A cukrozás kérdésében a képviselő a jelenleg hatályos, hazánk számára kedvező szabályok fenntartása érdekében nyújtott be módosító indítványokat. A parlamenti jelentés ezeknek a módosító indítványoknak megfelelően engedélyezné a cukrozást.
Borászati melléktermékek kötelező lepárlása
A melléktermékek kötelező lepárlása indokolatlan többletköltséget okoz a gazdáknak, és környezetvédelmi szempontból is aggályos. Glattfelder Béla ezért támogatta a Bizottság azon javaslatát, amely ezt az intézkedést eltörölné. A parlamenti jelentés ezzel szemben továbbra is fenntartaná a kötelező lepárlást.