Szándéknyilatkozatok nem helyettesíthetik a tetteket a Vajdaságban sem

Becsey Zsolt a német kormánypárt CDU közelmúltbeli határozatát idézte, miszerint az Unióban nem kívánatos olyan csatlakozó állam, amelynek gyakorlata eltér az európai politikai kultúra alapvonásaitól: hiányos benne a demokrácia, a jogegyenlőség, az emberi és kisebbségi szabadságjogok érvényesítése. Ilyen államok polgárait a tagországok nem hagyják szabadon mozogni a már szinte minden szempontból határok nélkülivé lett uniós belső piacon – figyelmeztetett Becsey Zsolt.

Tőkés László a vajdasági kisebbségek ellen nem szűnő fizikai és egyéb támadásokról, és az e közösségekben uralkodó félelemről beszélt. Megengedhetetlen, hogy a szerb államban kisebbségi polgárokat csak azért érjenek támadások, mert anyanyelvükön beszélnek – mondta Tőkés László. Az Európai Szabad Szövetség/Zöldek képviselője a brüsszeli közmeghallgatás népes közönsége előtt erőszakos posztkommunista purifikációnak minősítette a Vajdaság évszázados etnikai arányait romboló betelepítéseket.

Ezekre és egyéb, a Vajdaság multietnicitását veszélyeztető tényekre adatgazdagon mutatott rá a közmeghallgatáson Bozóki Antal ügyvéd, az Árgus Magyar Civil Kisebbségvédelmi Egyesület részéről, valamint Süge Zsolt, aki a szenttamási (Srbobran) Emberjogi Központ felméréseit ismertette a számos, különféle nemzetiségű európai képviselő és az ugyancsak soknemzetiségű brüsszeli közönség előtt.

Az adatokra támaszkodó elemzés módszerét követte Sonja Licht, a belgrádi Political Excellence Alapítvány elnöke, Sonja Biserko, a Szerbiai Helsinki Bizottság elnöke, valamint a vajdasági ombudsman, Petar Teofilovic is. Az általuk idézett tények és nézetek nem mindenben egyeztek Szerbia brüsszeli EU-nagykövetének, Roksanda Nincic-nek az elemzésével, abban ugyanakkor mind egyetértettek, hogy Szerbia uniós csatlakozását, sőt integrálódását kívánják.

A brüsszeli közmeghallgatás (hearing) célja volt, hogy áttekintse, miként alakult a nemzeti és etnikai kisebbségek vajdasági helyzete az utóbbi négy évben, emberjogi, gazdasági, jogi, politikai és kulturális-oktatási tekintetben. 2005 elején ugyanis az Európai Parlament úttörő vállalkozásként tényfeltáró bizottságot küldött a Vajdaságba, és e testület jelentését azóta sem tűzte napirendjére az arra illetékes Emberjogi Albizottság, Becsey Zsolt ismételt sürgetésére sem. A hearing ezt a mulasztást igyekezett legalább részben pótolni.