A szakképzés a tudás- és munkaalapú társadalom kulcsa

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szakoktatás és szakképzés fellendítése kapcsán vitáztak a képviselők, amelyben felszólaltak Vicsek Annamária és Szekeres Pál fideszes EP-képviselők, a Patrióta frakció tagjai is. Vicsek kiemelte: „Elfogadhatatlan, hogy a brüsszeli döntés eredményeként közel 200 ezer magyar hallgató szorult ki az Erasmus+ programból, amely nemzetközi tapasztalatot, korszerű szaktudást és piacképes készségeket ad a fiataloknak.” Szekeres rámutatott: „Magyarországon nem csak beszélünk a szakképzés fontosságáról, hanem forrást is biztosítunk a célok eléréséhez, hogy minél több fiatal jusson versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő és nemzetközileg elismert szakmához.”

Szekeres hangsúlyozta: „A szakképzés stratégiai jelentőségű ágazat a tudás- és munkaalapú társadalom és gazdaság érdekében, amely támogatja a kutatást és az innovációt, hozzájárul a vállalati teljesítmény és a versenyképesség javulásához, karrierlehetőséget és biztos megélhetést kínál. Ezért is öröm, hogy hazánkban jelenleg több mint 300 ezren tanulnak a szakképzésben korszerű oktatási környezetben.”

„Magyarországon az első két szakma ingyenesen megszerezhető és minden képzés kiegészül digitális szintekkel és zöld készségekkel. Bővítettük a duális képzést, amelynek keretében a tanulók az iskolában megszerzett tudást azonnal a gyakorlatba ültethetik. Megemeltük az oktatói béreket, bevezettük az általános szakképzési ösztöndíjat és a munkáshitelt és folyamatosak az infrastrukturális fejlesztések és digitális korszerűsítések.” – hangsúlyozta Szekeres.

Vicsek Annamária hozzátette: „Az Erasmus+ program kulcsszerepet játszik a szakképzési szektor átalakításában, hiszen nemzetközi tapasztalatot, korszerű tudást és piacképes készségeket ad a fiataloknak. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a brüsszeli döntés eredményeként közel 200 ezer magyar hallgató szorult ki a programból annak ellenére, hogy az Európai Bizottság által kérteket teljesítette a magyar kormány, mégis újabb kifogásokat és akadályokat állítanak elébe” 

“Büszkék lehetünk a magyar szakképzési és szakoktatási reformokra és külön kiemelném a 2024 második felében lezajlott magyar elnökség hozzájárulását, amely hatékonyan erősítette az európai szakképzési együttműködéseket és jó gyakorlatok megosztását, és ezzel az EU versenyképességét is” – emelte ki Vicsek.