Szájer: Magyarország a szabadság hazája

1848 márciusa nekünk magyaroknak azt jelenti, hogy erőink egyesítésével, eszméink mellet való rendíthetetlen kiállással emelt fejjel visszatérhetünk Európa főutcájára. Hogy nem kell meghunyászkodva Habsburgok és Metternichek engedélyére várnunk, ha saját sorsunkról van szó. Hogy a félgyarmati függőség, az idegen érdekek iránti szolgalelkűség helyett mi is reménykedhetünk a szabadságban, a függetlenségben. Hogy a mi szokásaink és törvényeink egyetlen más európai nemzetnél sem alábbvalóak. Hogy a mi saját erőből kiküzdött vívmányainkból mások is tanulhatnak – fogalmazott ünnepi beszédében Szájer József. Mert ha nagyságban nem is, de méltóságban egyenrangúak vagyunk más szabad nemzetekkel, akkor, százhatvannégy éve hosszú évszázadok után újra ki mertünk lépni a saját sorsát intézni képtelen szolganemzetek sorából – fűzte hozzá. Magyarország a szabadság hazája, kevés olyan nemzet van a világon, amely annyi áldozatot hozott a szabadságért mint mi, magyarok – jelentette ki. 

A politikus leszögezte: 1848-ban forradalmáraink nem sodródtak, hanem maguk jelölték az irányt. Emlékeztetett:  akkor is sokan próbáltak lebeszélni minket arról, hogy a saját utunkat járjuk, akkor is sokan mondták, hogy a harc a túlerővel szemben reménytelen. Mit akarnak ezek a tüzes magyarok? Miért nem fogadják el azt a sorsot, amit kiszabtunk nekik? – tette fel a kérdést, hozzáfűzve: márciusi elődeink bátrak voltak! Tisztelet a bátraknak!  Új Alaptörvényünk mondja:  Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Szájer József szerint Magyarország ma is embert próbáló időket él. Ma sincs kevesebb szükségünk erőre, hűségre és reményre, mint elődeinknek. Ma is hatalmas bátorság kell a változtatáshoz, a megújuláshoz. Ma is sokan mondják, hogy minek a régi, kitaposott utat elhagyni? Pedig ők is tudják, régóta mindenki tudja ebben az országban, hiszen újra és újra bebizonyosodott, hogy az a régi út nem vezet sehová! Járhatatlan – jegyezte meg.   

Az EP-képviselő aláhúzta: két esztendeje Magyarország elindult egy új úton, a maga útján, mert a magyar emberek belátták, hogy a bajból csak így juthatunk ki. Évtizedek óta reménytelennek kikiáltott ügyekben láttunk neki a munkához – fűzte hozzá. Szájer József szerint nem nyugodtunk bele, hogy nincs minden dolgozni akaró embernek munkája. Hogy hiába akarnak a magyar fiatalok több gyereket, de nem tudják vállalni. Hogy nem az boldogul, aki dolgozik, hanem az, aki ügyeskedik. Hogy az állam nem a polgárokat szolgálja, nem képes sem a szabadságot sem a rendet biztosítani. Hogy az igazságszolgáltatás nem képes időben eldönteni fontos ügyeinket. Hogy az, aki otthont akar, az kénytelen a megalázó adósrabszolgaságot vállalni. Hogy az ország nem dönthet szabadon saját sorsa ügyeiben, mert a hitelezők mondják meg mit csináljon. Hogy a válság terheit mindig a gyengéknek kell viselni – sorolta. Ebbe mi nem nyugodhattunk bele, ezért véget vetettünk a tehetetlenség és a pangás korszakának, megindultunk felfelé, elkezdtük az ország gyökeres megújítását – jelentette ki. 

Szájer József leszögezte: a megújítást az alapoknál kezdtük. Egy éve, az Országgyűlés húsz éves adósságot törlesztett, és a volt kommunista országok közül utolsóként, végre a nemzet legfontosabb jogi dokumentumához méltó új alkotmányt fogadott el. Új alaptörvényünk újraépíti a huszadik század gonosz diktatúrái miatt megszakadt ezer esztendős magyar alkotmányos folyamatosságot. Összekapcsolja a szabadság és függetlenség, az önálló államiság sok száz éves hagyományát mai törekvéseinkkel. Újra létrehozza a köteléket a magyar történelem más és más körülmények között élt, de ugyanazért harcoló nemzedékei között. Vállalja, hogy megvédi a határokon átnyúló nemzeti összetartozásunkat, a hazát, annak szellemi és anyagi javait. Biztosítékot ad a jövő nemzedékek eladósítása ellen, kötelezettséget vállal a Kárpát-medence természeti és kulturális örökségének megőrzése mellett. Védi a szabadságot és az emberi méltóságot, biztosítja minden ember és polgár alapvető jogait, és elutasítja a jogsértő megkülönböztetést, a kettős mércét. Biztosítja nemzei kisebbségeink parlamenti képviseletét, és kiáll fogyatékkal élő embertársaink jogai mellett – fejtette ki. Egy igazi európai és magyar alkotmány – szögezte le.

A képviselő aláhúzta: az alaptörvény erőt, hitet és reményt kíván adni a ma élő, az országot fenntartó, vállán vivő és gyarapító embereknek. Most már biztos alapra épülhet a szabadság új rendje – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvényünk régi mulasztást orvosol, amikor számot vet a közelmúlt szörnyűségeivel, büntethetővé nyilvánítja a kommunizmus bűneit, megállapítja a magyar kommunista és utódpártok felelősségét. Fehéren feketén kimondja a különbséget a szabadság és kommunista zsarnokság között – fűzte hozzá. A kétkedőknek üzenve Szájer József felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltásban való csalódásunk épp abból ered, hogy az új rend az igazság kimondásának elmaradása miatt nem épülhetett szilárd erkölcsi alapra. Ezt most nekünk el kellett végezni, most, amikor erre először nyílt igazán lehetőség, mert a múlt erői többé ezt nem akadályozhatták meg – szögezte le.   

Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy az elmúlt két év gyökeres változásai azonban hallatlan ellenállást is kiváltottak. Az új út, az új irány azt is jelenti, hogy azok, akik a korábbi zavaros helyzet haszonélvezői voltak, minden megkülönböztetés nélkül elveszítik kivételes helyzetüket. Ők nem kívánják harc nélkül feladni kiváltságos helyzetüket, de azt is belátták, hogy a magyar emberektől nem kaphatnak elegendő támogatást, ezért méltatlan módon külföldön léptek fel saját hazájuk ellen – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány hónapban példátlan támadás érte a határokon túlról a megújulást akaró, a válságból saját erejéből kitörni vágyó Magyarországot. A támadás nem csak méretében volt nagy, hanem példa nélkül hazug és rosszindulatú is volt. Még abba is belekötöttek, hogy hogyan hívhatjuk mi magyarok a saját országunkat – jegyezte meg. Szájer József szerint, ha csak egy szemernyi is igaz lenne abból, amit egyes külföldi médiumok és politikusok állítottak a magyar demokrácia állapotáról, mi, szabadságszerető magyarok lennénk azok akik elsőként ez ellen felemelnénk a szavunkat és élnénk tiltakozási jogunkkal. De mi jól tudjuk, hogy a vádak nem igazak – szögezte le.

2012. megújuló Magyarországán mindenki gyakorolhatja a jogait. Ha tüntet, ha sztrájkol, ha a kormányt bírálja, mindezt szabadon teheti. 2012 megújuló Magyarországán nem lövik ki a rendőrök senkinek a szemét, ha polgári jogait gyakorolja! – utalt a politikus a 2006-os eseményekre. Emlékeztetett: a szabad gyülekezés és szólás jogáért az első sorban harcoltak két évtizede is, ezért tudják, hogy ezek a jogok mindennél fontosabbak a demokráciában. Éppen ezért különösnek találja, hogy ma Magyarországon egyes politikusok arról beszélnek a szabadon összegyűlt polgártársainknak az Opera előtt vagy egy hídon, hogy nincs gyülekezési szabadság.   

Szájer József szerint ne felejtsük el, nem Európa támad bennünket. Ne adjuk fel sok százados, őseinktől örökölt hitünket egy közös, egyenlő méltóságú nemzetek összefogására épülő Európa eszményében csupán azért, mert egyes újságírók és politikusok kettős mércét alalmaznak Magyarország megítélésekor. Ők épp azt a nemes európai eszmét árulják el ezzel, amely nevében minket elítélnek. Brüsszel nem Moszkva! Még ha az unió egyes intézményei nem is tudják mindig függetleníteni magukat a pártpolitika vagy a sajtó nyomásától – fogalmazott. Hozzátéve: mindezek ellenére azt, hogy méltóságunkat megsértve beszéljenek velünk nem kell eltűrjük. Szabadságunkra, alkotmányos hagyományunkra büszkék vagyunk. Ezeréves alkotmányunk, az Aranybulla, a vallási türelmet először kimondó Tordai Nyilatkozat, negyvennyolcas törvényeink, 1848 és 1956 forradalmai mind mind arról tanúskodnak, hogy a szabadság ügyében gyakran éppen mi mutattunk utat Európa más nemzeteinek. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy olyanok oktassanak ki bennünket demokráciából, akiknek a saját országukban van töménytelen elvégzetlen feladatuk – fűzte hozzá.

A politikus szerint nem volna helyes, ha Európa eszméjéhez való viszonyunkat, az határozná meg, hogy éppen milyen aktuális vitáink vannak a bírák nyugdíjkorhatára, vagy az adatvédelem ügyében. A vitakultúra, az érdekellentétek méltányos, nyílt eljárásban történő feloldása is Európa egyik vívmánya, ebben egyenlő félként mi mindig szívesen részt veszünk – mondta el, leszögezve: Magyarország kötelékei Európához erősek és régiek. Nekünk nem Európával van vitánk, hiszen Európa mi vagyunk, mi is vagyunk. Nekünk a méltánytalansággal, a kettős mércével, mások lenézésével, a politikai címkézéssel, a korlátoltsággal, a tájékozatlansággal, a butasággal és a más nézetekkel szembeni türelmetlenséggel van vitánk – fogalmazott Szájer József.   

Szájer József köszönetet mondott azoknak a nemzeteknek, akik a közös történelem miatt megértenek és kiállnak mellettünk. Elsőként a lengyeleket említette, akiket a magyarok testvér nemzetének nevezett. Ezt a köteléket épp 1848 erősítette igazi szövetséggé – fűzte hozzá. Köszönetet mondott azoknak is, akik az elmúlt hónapok nehéz vitáiban nyilvánosan, vagy zárt ajtók mögött megszólaltak mellettünk: a litvánoknak, az osztrákoknak, a cseheknek, a szlovénoknak, a románoknak, a spanyoloknak, és sok mindenki másnak.

Sosem lett volna a világot ámulatba ejtő márciusi forradalom, majd a szabadságharc, ha úgy kezdtünk volna neki, ha úgy okoskodunk, hogy a kor egyik legnagyobb hatalmával szemben úgysem győzhetünk. De ebben a harcban és összefogásban mégiscsak megszületett a saját árnyékán túllépni képes, fejét felemelő megújult magyar nemzet századokra szóló, sok-sok nemzedéknek erőt adó példája. Ez a nagyszerű példa kell, vezessen minket és akkor nem tévesztjük el az irányt! Legyen béke, szabadság és egyetértés! – zárta ünnepi beszédét Szájer József.

(fidesz.hu)