Orbán: sürgősen le kell zárni a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az ülésen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László házelnök mellett Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Barroso üdvözölte Orbán Viktor a Nyugat-Balkán integrációja melletti feltétlen elkötelezettségét. Lord Bowness, az angol Lordok Házának tagja is támogatóan szólt arról, hogy a magyar elnökség prioritásként kezeli a bővítést. Lord Terverson szinten elismerően beszélt a magyar elnökség pragmatikus hozzáállásáról. Jan Bauer, a Cseh Parlament Alsóházának tagja dicséretesnek és sikeresnek nevezte a magyar elnökség eddigi munkáját, mivel egy nagyon nehéz időszakban kellett helytállni. Ewald Stadler, az Osztrák Parlament tagja szintén gratulált a magyar elnökség eddigi eredményeihez, és reményét fejezte ki, hogy lesz előrelépés a Nyugat-Balkán integrációjában is.

"Különböző  dolgokat nem szabad összekapcsolni. Ha ezt megtesszük, ez alá fogja  ásni az Európai Unió hitelességét. (…) Ha erre az ösvényre lépünk,  akkor hibázni fogunk, mert akkor majd más államok, a szerbek felvétele  is összekapcsolódik valamilyen politikai feltétellel, amelynek semmi  köze sincs a felkészülési teljesítményhez" – mondta Orbán Viktor, és úgy vélekedett,  hogy ez belerántaná az uniót "egy káros nemzetállami  érdekharcrendszerbe".
 
A miniszterelnök leszögezte a magyar  elnökség álláspontját, miszerint "a tárgyalások lezárása és a felvétel  csak és kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye".
 
Montenegróról,  mint az egyik uniós tagjelölt országról szólva Orbán Viktor  megállapította: európai érdek, hogy a csatlakozási tárgyalások minél  hamarabb érdemben megkezdődhessenek. "Ez igaz Szerbiára is" –  tette hozzá. Szükségesnek mondta, hogy minél korábban odaítéljék  Szerbiának a tagjelölti jogállást, és – ha lehet – minél gyorsabban  megkezdjék vele is a tárgyalásokat.
 
Macedóniát illetően  abszurditásnak nevezte, hogy az ország elnevezése körüli vita miatt nem  lehet elkezdeni a tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagköztársaságot  Görögország – amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya –  történelemértelmezési okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia néven. A  magyar kormányfő azt javasolta, hogy az Európai Unió minél hamarabb  lépjen túl ezen a helyzeten. Szerinte nem szerencsés már a tárgyalások  megkezdése előtt ilyen politikai feltételt támasztani.
 
A magyar  elnökség Albániával is szorgalmazza a tárgyalások minél korábbi  megkezdését. Ennek halasztása Orbán szerint tovább rontja az ország  belpolitikai stabilitásának esélyét.
 
A magyar miniszterelnök  sajnálattal állapította meg, hogy Koszovó esetében pusztán az európai  távlat fenntartására lehet vállalkozni, és egyelőre realitásként kell  együtt élni azzal a ténnyel, hogy az EU és Koszovó között nem jöhet  létre szerződéses kapcsolat, mert nem minden EU-tag ismerte el eddig  Koszovót.
 
Bosznia-Hercegovinát Orbán Viktor a térség és az EU legnagyobb kihívásának nevezte. "Ez  az ország komoly bajban van. Az is előfordulhat, hogy bennünket is maga  mellé húzhat a bajba" – fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy  Bosznia-Hercegovina stabilizálása, problémáinak megoldása csak a  szomszédok sikeres csatlakozási példáin keresztül várható, csak ezek a  példák tarthatják az országot "az európai ösvényen".
 
Orbán Viktor  kiemelte, hogy az EU bővítése és az integráció elmélyítése egymást  erősítő folyamat lehet, miként az volt Közép-Európa csatlakozásának  esetében is. Az unió az akkori bővítéssel új növekedési potenciálra tett  szert, és gyarapodott. Közép-Európa ma az EU egyik fontos növekedési  motorja, és "európai jelentőségű ipari kapacitásmegtartó ereje van" –  emelte ki a magyar kormányfő. Egyebek közt ezzel érvelt amellett, hogy a  nyugat-balkáni térség ne maradjon "fehér folt vagy fekete lyuk" Európa  térképén.

(MTI, Fidesz-eu.hu)

A rendezvényen  készült fényképek az alábbi linken tekinthetők meg.