2014. 04. 09.
Az InSign kísérleti projekt Kósa Ádám, fideszes és Werner Kuhn német néppárti európai parlamenti képviselő közös kezdeményezésére jött létre. Kósa Ádám, aki az Európai Parlament első és eleddig egyetlen siket képviselője, elmondta, hogy a milliók életét megkönnyítő alkalmazás az Európai Unió intézményei és az érintetteket képviselő civil szervezetek példa értékű összefogásával valósulhatott meg. Az alkalmazás kifejlesztését az Európai Parlament finanszírozza, az Európai Bizottság koordinálja és az Európai Siketek Uniójának (European Union of the Deaf, EUD) részvételével valósult meg. „Célunk, hogy a 2014-es európai parlamenti választások idejére a rendszer felálljon, nagyszabású volt, de közös munkával sikerült megvalósítani és elérni, hogy a választásokra készülve minden siket és nagyothalló európai polgár akadálymentesen és közvetlenül jusson hozzá a számára fontos információkhoz” – emelte ki Kósa. A fideszes politikus egyben utalt arra, hogy Magyarország is élen jár a fogyatékossággal élő emberek előtti infokommunikációs akadályok lebontásában. Hazánkban 2014. március 17-én Orbán Viktor miniszterelnök személyesen adta át az első táblagépet, amellyel útjára indította a KONTAKT tolmácsszolgáltatást. A KONTAKT tehát magyar, az InSign pedig európai uniós szinten kapcsolja össze a siket és nagyothalló embereket halló embertársaikkal, így előbbiek társadalmi befogadása mindennapi valósággá válik.
Az InSign alkalmazást ma az Európai Parlamentben tartott bemutatón bárki tesztelhette és meggyőződhetett róla, hogy nagyon egyszerűen működik: a siket személy és a hívott fél okostelefonján vagy táblagépén egyaránt megjelenik a jelnyelvi tolmács, aki a jelnyelvet hangzó nyelvre fordítva közvetít a beszélgetők között. A nagyothalló személyek telefonbeszélgetését pedig valós idejű feliratozás teszi lehetővé. Ugyanígy működik a KONTAKT rendszer is Magyarországon. Az InSign és a KONTAKT forradalmasítják a siket és nagyothalló embertársaink telefonos kommunikációját.
Az InSign elindításával egyidejűleg az EUD bemutatta könyvét, amely jogi és társadalomtudományi szempontból járja körül a jelnyelvet használó siketek politikai részvételét az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezménye tükrében. A kötetben, amelyet az európai parlamenti választásokra készítettek, két magyar szerző tanulmánya is megjelent. Kósa Ádám nemcsak az előszót jegyzi, de az Európai Parlamentben munkája során szerzett tapasztalatait is megosztja az olvasóval. Lovászy László Gábor pedig, aki a Fogyatékos Személyek Jogaival foglalkozó ENSZ bizottság (UNCRPD) egyetlen magyar tagja, tudományos írásában arra keresi a választ, hogy a szavazás fogyatékossággal élő polgártársaink számára pusztán jogi lehetőség vagy mindennapi valóság-e.