Nagyobb hangsúlyt az uniós juh- és kecskeágazatra!

„Az európai, valamint a magyar juh- és kecskeágazat jelenleg sajnos egy helyben topog, sőt, az állatlétszám tekintetében határozott csökkenést tapasztalunk. Ezért a Közös Agrárpolitikának nagyobb odafigyelést szükséges mutatnia ezen ágazatok irányába, hiszen az EU számos régiójában ez az állattartási forma a vidék megmaradásának egyik záloga” – jelentett ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ülésén Brüsszelben. A néppárti politikus hozzátette: tényleges lépésekre van szükség az állattartók megóvása érdekében, például a juh- és kecskehúsra biztosítható promóciós támogatás uniós társfinanszírozási arányát meg kell emelni.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága legutóbbi ülésén szakmai vitára került sor az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzetéről, amelyen, Francisco Marcén Bosque, az INTEROVIC (Juh- és Kecsketenyésztők Agrár-élelmiszeripari Szakmaközi Szervezete) elnöke is részt vett. Az EU-ban jelenleg 98 millió darab juhot és kecskét nevelnek, amelynek 87 százaléka juh. Ez a szám csak 88 százalékban biztosítja az önellátottságot, így az EU juhhúsból behozatalra szorul, főleg Ausztráliából és Új-Zélandról.

Erdős Norbert kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években 1,1-1,2 millió darab juhlétszám mellett folyamatosan csökkenő trendet követett a termelő anyajuh létszám, olyannyira, hogy 2016 december végén a KSH adatok szerint csak 790 ezer egyed volt nyilvántartásban. Emellett a bevételek is tovább zsugorodnak 2017-ben a jelentős termeléshez kötött támogatás ellenére. „Látni kell, hogy jelenleg egyedül a termeléshez kötött anyajuh támogatás hatása óvja meg a juhtartókat a tönkremeneteltől” – tette hozzá a békés megyei képviselő.

„Létfontosságú a magyar juh- és kecsketenyésztők számára a termeléshez kötött támogatások megtartása, s benne a juh- és kecskehúsra adható támogatási forma megőrzése 2020 után”. Erdős Norbert továbbá elengedhetetlennek tartja, hogy az EU promóciós támogatásánál az uniós társfinanszírozás mértéke juhhús esetében 70 százalékra, míg kecskehús esetében 80 százalékra emelkedjen. „Fontos, hogy a jövőben ne változzanak meg a jelenleg sikeres agrár-környezetvédelmi kifizetések, valamint a Natura 2000 kompenzációs kifizetések szabályai, hiszen ebből a juh- és kecsketartó gazdák is sokat profitálnak” – jelentette ki a fideszes politikus.

Háttér: Az Európai Parlament „Az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai” című saját kezdeményezésű jelentésének tervezetét Esther Herranz Garcia spanyol néppárti jelentéstevő november 22-én mutatja be a szakbizottság előtt, míg a szöveg végleges változatának elfogadására várhatóan jövő év február végéig kerül sor.