Kisebbségpolitika

Luxemburgi bírósági döntés – Mérföldkő az uniós kisebbségvédelemben

2017. 02. 06.

Az Európai Unió Törvényszéke február 3-i határozatában helyt adott a „Minority SafePack” elnevezésű európai polgári kezdeményezés benyújtóinak az Európai Bizottsággal szemben. “Olyan mérföldkő ez, amely meghatározó az európai kisebbségvédelem területén, hiszen a Bizottságnak kötelező hatállyal kell újra foglalkoznia a kérdéssel” – értékelte az ítéletet Gál Kinga fideszes EP-képviselő.

Mint ismeretes, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) nyújtotta be a „Minority SafePack” nevű európai polgári kezdeményezést 2013-ban, amely az Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek megfelelőbb védelmét szorgalmazza. Az Európai Bizottság bár elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása uniós értéknek minősül, a kezdeményezés bejegyzését mégis visszautasította. A döntést azzal indokolták, hogy a kezdeményezésben foglaltak csak részlegesen tartoznak uniós hatáskör alá. Ezt a döntést támadta meg eredményesen a kezdeményező bizottság az Európai Unió Bíróságán.

Gál Kinga, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke a döntést értékelve elmondta: „Áttörő sikert jelent, hogy az EU Törvényszéke először hozott olyan ítéletet európai polgári kezdeményezés elutasítása ügyében, ahol a Bizottság alulmaradt. Ezáltal a Bizottságnak kötelező módon foglalkoznia kell a kezdeményezés megfelelő és alapos vizsgálatával, nem seperheti le az asztalról felületes indoklással az európai kisebbségvédelem kérdését. Előrelépést jelenthet ez végre abban a szélmalomharcban, amelyet a Bizottsággal vívunk napi szinten, amelyben minden kérdésünket, kezdeményezésünket azzal az indokkal utasítják el, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia. A nyelvi sokszínűséget és kulturális diverzitást biztosító anyanyelvhasználat olyan uniós értékek, amelyeket védeni kell, akárcsak a biodiverzitást vagy a veszélyeztetett állatfajokat. Hogyha ez utóbbiak uniós kompetenciának minősülnek, akkor legalább annyira kell az uniós intézményekben foglalkozni és napirenden tartani a nyelvi vagy nemzeti kisebbségez tartozó 60 millió uniós állampolgár esélyegyenlőségének biztosítását, anyanyelvhasználatának és identitásának védelmét”.