Lemond az EU a gázdiverzifikációról?

Az Európai Parlament 2016. május 9-i plenáris ülésén a képviselők az Északi Áramlat 2 projekt közép-kelet-európai gázpiacra gyakorolt hatásáról vitáztak. A projekttársaságban a Gazprom mellett öt európai székhelyű cég is rendelkezik részesedéssel: az E.ON, az OMV, a Shell, a Wintershall és az ENGIE. A tervek szerint a jelenlegi, használatban lévő vezeték mellé egy másikat is lefektetnének a Balti tenger fenekén, amely 2019-ig megduplázná az Oroszországból közvetlenül Németországba szállított gáz mennyiségét.
 
A vita során a képviselők egyöntetűen amellett szálltak síkra, hogy a közép-kelet-európai országok szempontjából az Északi Áramlat bővítése nem jelent diverzifikációt, és így nem járul hozzá az ellátásbiztonsághoz.
 
Gyürk András felszólalásában kiemelte: a projekt megvalósulása esetén, azokon a közép-kelet-európai gázvezeték összekötőkön, amelyek megépítésének célja a forrásdiverzifikáció elősegítése volt, szintén orosz gáz fog érkezni. Kétséges, hogy marad-e kapacitás az összekötőkön alternatív gáz szállítására. "Várhatóan gazdasági szempontból sem járnak jól a közép-kelet-európai országok, mivel a több országon keresztüli szállítás jelentősen megdrágíthatja az energiahordozó árát" – emelte ki a fideszes politikus.
 
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője arra kérte az Európai Bizottságot, hogy törekedjen az energia uniós célok megvalósítására és az európai uniós jogszabályok, mindenekelőtt a harmadik energiacsomag betartatására.
 
Gyürk András a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégia jelentéstevője. E téma kapcsán elmondta: amennyiben az Északi Áramlat 2 megvalósul, fontos, hogy más gázforrások is elérjék a régiót. Így például cseppfolyósított földgáz terminálhoz történő hozzáférés kiemelkedő magyar érdek.