Klímavédelmet, de nem a polgárok pénztárcájából!

Az Európai Parlament ma tartott plenáris vitát az „Irány az 55%” (Fit for 55) klíma- és energia csomagról, melynek célja, hogy az EU az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az 1990-es szinthez képest. Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában rámutatott: „A kibocsátáscsökkentéssel azonban nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat és az európai cégeket. Az átállás költségét nem nekik, hanem a nagy szennyezőknek kell viselniük”. Tóth Edina hangsúlyozta: fontos, hogy fenntartsuk a zöld átmenet társadalmi támogatottságát, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az árak nem emelkednek és az ellátás folyamatosan biztosított. „Meg kell akadályozni, hogy az uniós szabályozásból eredő többletterheket a magyar polgárokra hárítsák!” – emelte ki.

Győri Enikő a mai strasbourgi vitában kiemelte: „Nem kérdés, hogy át kell állnunk a környezetkímélőbb termelésre és életvitelre. Ugyanakkor nem ideológiai alapon kell ehhez közelíteni, hanem racionálisan. Úgy, hogy nem rontjuk le közben az Unió versenyképességét, nem építjük le az ipart és nem drágítjuk az exportot. Nem hozhatjuk nehezebb helyzetbe a polgárokat és az európai cégeket. Az átállás költségét nem nekik, hanem a nagy szennyezőknek kell viselniük. Ha nem így járunk el, az egész zöldpolitikát hiteltelenítjük hosszú időre”.

Győri Enikő négy konkrét javaslattal fordult az Európai Bizottság képviseletében jelen lévő Frans Timmermanshoz: „Először is a Bizottság készítsen végre tagállamokra lebontott hatástanulmányt a terhekről. Másodszor, ne vezessen be egységes karbonárat a lakossági szektorban és a közúti közlekedésben annak rezsiár felhajtó hatása miatt. Harmadszor, a karbonadót a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összeegyeztethető módon alakítsa át és találja meg a nehéz helyzetbe kerülő cégeink, különösen a kis- és középvállalkozások kompenzálásának a módját”.

A magyar politikus végezetül felszólította a brüsszeli testületet, hogy hagyjon fel a farizeus megközelítéssel: „Álljon ellen a politikai nyomásnak, részesítse tisztességes és egyenlő elbánásban a tagállamokat, így politikai, ideológiai okból ne tartsa vissza a magyar és a lengyel helyreállítási terv jóváhagyását. Tudniuk kell, Magyarország minden klímavállalását teljesíteni fogja, akár saját forrásból. De nagyon kérem a Bizottságot: ne nehezítse a válságkezelést és a zöld átállást” – zárta felszólalását Győri Enikő.

„Magyarország számára – a klímacélok és a gazdaság zöldítése mellett – vezérelv az ipar versenyképességének megerősítése, a munkahelyteremtés, és a gazdaság fejlesztése is” – emelte ki Tóth Edina. Ehhez megfelelő ösztönzők kellenek, és értelemszerűen nem szabad, hogy a környezetromboló nagyvállalatok helyett az emberek fizessék meg a klímavédelem költségét. Tóth Edina szerint a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatvédelem, az energiahatékonyság és a társadalom mobilitási szükségleteinek kielégítése között. „Mi nem ideológiai küzdelmet várunk az Uniótól, hanem végig gondolt stratégián alapuló hatékony cselekvést” – emelte ki Tóth Edina.

Háttér: A tizenkét jogszabály-tervezetből álló  „Irány az 55%” (Fit for 55) klíma- és energia csomag célja, hogy az EU az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az 1990-es szintekhez képest. Az Unió 2019-ig az 1990-es szinthez képest 24 százalékkal csökkentette már a szén-dioxid-kibocsátását, ami azt is jelenti, hogy a fennmaradó 9 évben még 21 százalékkal kellene a kibocsátását levinni az 55 százalékos szint eléréséig. Az Európai Bizottság összesen több mint 10 szakpolitikai területen fogalmaz meg javaslatokat, de ezek négy fő kérdésre fókuszálnak: energiatermelés, ipar, közlekedés és az épületek fűtése.