A kisebbségi média erősítése Európában: közép- és kelet-európai nézőpont

2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből. A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét.

Deli Andor vajdasági EP-képviselő bevezető beszédében kiemelte, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. „A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként (best practice) tartható számon” – tette hozzá Deli.

Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit, valamint az aláírásgyűjtés támogatására kérte a résztvevőket. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. „A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért mi egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban” – magyarázta a FUEN elnöke.

Bocskor Andrea kiemelte, hogy Kárpátalján a  legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot. A képviselő meghívására a kárpátaljai kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának   igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós és újságíró tartott előadást.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy összességében a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra van szükség. Szlovákiából Molnár Judit, a hirek.sk internetes hírportál főszerkesztője számolt be a felvidéki magyar sajtó helyzetéről és összefoglalta annak javítása érdekében szükséges teendőket: „A magyar sajtónak égető szüksége van a jól képzett újságírókra és egy átfogóbb, a jelenleginél struktúrájában sokkal gazdagabb kínálatra, minőséget hozó egészséges versenyszellemre. Ugyanis ha ez a helyzet konzerválódik, akkor a sajtó válsága csak tovább mélyül, közösségi szempontból erőtlen lesz, és annak a felvidéki magyarság látná nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járó kárát, sajtó nélkül ugyanis közösséget építeni aligha lehet”.

Elemzése részeként kiemelte a kisebbségi sajtó közösségmegtartó szerepének fontosságát, a sajtós munkatársak szakmai elhivatottságának szükségességét, a műsoridő növelésének és a sugárzási időpontok stabilizálásának kívánalmát, valamint a széleskörű társadalmi viták lefolytatásának megkerülhetetlen voltát

Sógor Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné. Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán nem készült beszámoló, később ugyan elkezdtek pár ezer résztvevőről beszélni, de a mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot a résztvevők számát illetően. „A legfontosabb, hogy úgy a többségi, mint a kisebbségi közszolgálati média objektíven és tárgyilagosan tájékoztassa a közvéleményt” – hangsúlyozta a politikus. A képviselő kiemelte: „A romániai magyar közösség számára fontos, hogy alapítványok által vagy magán úton finanszírozott magyar nyelvű sajtóorgánumok is működjenek, hiszen ez a médiapluralizmus megteremtésének egyik fő pillére”.  Harmadik prioritásként rámutatott: minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle” – fogalmazott a néppárti képviselő.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.

„A kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen” – emelte ki záróbeszédében Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.