Hírek

Kétnapos elnökségi ülés Budapesten

Kétnapos elnökségi ülés Budapesten

2010. 03. 05.

Orbán: A magyaroknak van hivatásuk és küldetésük az Európai Unióban

A magyaroknak hivatása és küldetése van az Európai Unióban. Hazánknak élenjárónak kell lenni a változásban, és erre most lehetősége nyílik – mondta Orbán Viktor az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciója vezetésének budapesti ülésén.

Mint beszédében megjegyezte, dilemmát jelent, hogy miközben szeretnék újjáépíteni Magyarország reputációját, aközben azt is tudják, ezt nem lehet hazugságra alapozni. Hangsúlyozta, a választások után egy, másfél hónappal világossá kell tenni, milyen a magyar gazdaság valóságos állapota.

A Fidesz elnöke úgy látja, a magyaroknak minden gondjuk ellenére van hivatásuk és küldetésük az Európai Unióban. Hazánknak élenjárónak kell lenni a változásban, és erre most nyílik lehetősége. Meglátása szerint, az országgyűlési választások első fordulóján, április 11-én a választókat meg kell győzni arról, hogy menjenek el szavazni, adják a voksukat a változásra, és határozattan nyilvánítsák ki, hogy Magyarországon véget akarnak vetni a spekuláció korszakának. Annak a ciklusnak, amely tönkre tette a gazdaságot és munkahelyek százezreit szüntette meg.

Kifejtette, a magyaroknak minél egységesebben ki kell nyilvánítani, hogy olyan politikát és kormányzást akarnak, amely a termelő kapitalizmusnak és a munkának ad elsőbbséget, valamint elég erős munkahelyek teremtéséhez. Orbán Viktor megjegyezte, bízik abban, hogy a magyarok többsége a változásra szavaz majd. Amennyiben ez bekövetkezik, 2011. január 1-jén, az Unió soros elnökségének átvételekor, olyan kormánya lesz, amely határozottan megindult a szociális piacgazdaság megújítása felé. „Akkor mi magyarok arra bíztathatunk minden európai nemzetet, hogy álljanak ki határozottan a munkára épülő szociális piacgazdaság európai ügye mellett” – tette hozzá a Fidesz elnöke.

Daul: erős kormányra van szükség

Eljött az idő Magyarországon, hogy hosszan tartó szocialista kormányzás után erős kormányt válasszanak – mondta Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője csütörtökön Budapesten.

Joseph Daul a néppárt EP-frakciója vezetőségének kihelyezett ülésén kijelentette: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a néppárti „politikai család” egyik legjelentősebb személyisége, nagy tisztelet övezi; az egész politikai család abban bízik, hogy a magyarok bizalmukról biztosítják április 11-én és 25-én az országgyűlési választásokon.

A frakcióvezető szerint ha a Fidesz és elnöke nyeri a parlamenti választást, akkor morális tekintéllyel, bátorsággal, felelősségtudattal lát neki a kormányzásnak. Dinamizálni kell a gazdaságot – emelte ki.

Úgy fogalmazott: Magyarországon Orbán Viktor mindenkinél jobban tudja, hogy szükség van gazdasági növekedésre, ehhez az új politika új lendületet ad.

Szájer József, a frakció helyettes vezetője a tanácskozás első napján azt emelte ki, hogy a Fidesz európai, európai elkötelezettségű párt, és arra tesz ígéretet, hogy visszaszerzi Magyarország tekintélyét. Úgy vélekedett, a 2011-es uniós magyar elnökséggel az országnak le kell tennie a névjegyét Európa előtt, s arra azt kell írni, hogy „új kezdet”. Kiemelte, remélhetőleg egy stabil, ambiciózus programmal rendelkező kormány vezetheti majd Magyarországot.

Schmitt: A legfontosabb feladat visszaadni az emberek hitét

Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte az Európai Néppárt Budapesten tanácskozó vezetőit. Schmitt hangsúlyozta, a Fidesz kormányra kerülése esetén egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy visszaadja az emberek hitét és a reményt, hogy mi is képesek vagyunk egy sikeres és erős országot építeni.

Schmitt Pál köszöntőjében a tavaszi országgyűlési választások tétjéről beszélt, amely nem csupán arról szól, hogy a Fidesz leváltsa a nyolc éve hatalmon lévő szocialistákat, hanem arról, hogy megfelelő felhatalmazást kapjon ahhoz, hogy megkezdhesse az ország újjáépítését.

Mint mondta, 2004-ben Magyarország sok tekintetben éllovasa volt az Európai Unióba belépett 10 országnak, mára pedig sereghajtóvá vált, miközben a magyar lakosság egyszerre szenved gazdasági, szociális, erkölcsi és vezetési válságtól.

Schmitt Pál úgy fogalmazott, hogy amennyiben a tavaszi választásokat követően a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kormányzati pozícióba kerül, egyik legfontosabb feladata lesz, hogy visszaadja az emberek hitét és a reményt, hogy mi is képesek vagyunk egy sikeres országot építeni. Hangsúlyozta, hogy a következő kormánynak felelősséggel, szakértelemmel, hittel és alázattal kell munkáját végeznie, csak így lesz képes új munkahelyeket teremteni, új lendületet adni a gazdaságnak, esélyt az elesetteknek, védelmet a hátránnyal élőknek, és biztonságot az időseknek.

Barroso: Az EU sikerének kulcsa a közös fellépés

Az EU akkor lehet sikeres, ha képes „közös hangon szólni”, igazi unióként fellépni és erősíteni a tagállamok közötti politikai koordinációt – mondta José Manuel Barroso az EPP kihelyezett budapesti ülésén.

Az új, Európa2020 elnevezésű versenyképességi stratégia lényege a növekedés helyreállítása, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése. Fontos, hogy a stratégia megvalósításakor a szociális piacgazdaság ne kerüljön veszélybe, és a növekedés „okos” és fenntartható legyen – mondta a bizottság elnöke az EPP európai parlamenti frakciója vezetésének tanácskozásán.

Hangsúlyozta: a válság megmutatta, hogy mennyire egymásra utaltak az egyes államok gazdaságai. Az Egyesült Államok és Kína partnereként például az EU ezért csak erősebb kormányzással, a tagállamok közötti hatékonyabb politikai koordinációval lehet sikeres. A kölcsönös függés miatt, a kihívásokra erős, koherens európai választ kell találni, az egyes tagállamok sajátosságainak figyelembevétele mellett – tette hozzá.

A szociális piacgazdaságot, amely az európai értékek hordozója, ma minden korábbinál nagyobb fenyegetés éri, alapjait rázta meg a pénzügyi és gazdasági válság. Barroso hangsúlyozta, hogy az EU nagyon nehéz helyzetben van: a GDP 4 százalékkal csökkent, 22 millió ember munkanélküli, elöregszik a lakosság, szűkösek az erőforrások és az unió mindeközben éles versenyhelyzetben van.

Barroso beszédében elmondta: az új versenyképességi stratégia részeként 2020-ra el akarják érni, hogy a 20-64 év közöttiek 75 százalékát foglalkoztassák, 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élők száma, az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsák, megvalósítsák a környezetvédelmi célokat, illetve hogy a fiatalok minél nagyobb hányada felsőfokú végzettséghez jusson.

Az Európai Bizottság úgynevezett „vezérhajó”-kezdeményezései között van a foglalkoztatás növelése, a szélessávú internet elterjesztése, az erőforrások hatékony felhasználása, az európai termelő- és szolgáltatószektor előmozdítása, illetve annak megmutatása, hogy Európa több mint piac, szociális vonatkozása van. Hozzátette, hogy a célok megvalósításához közösségi és nemzeti szinten egyaránt tenni kell. Utalt arra, hogy 18 tagállam máig nem ültette át a szolgáltatási irányelvet, a kis- és középvállalkozások sok nehézséggel néznek szembe, amikor egyik országból a másikba „átlépnek”.

A bizottság elnöke szorgalmazta, hogy az unió – a világ legnagyobb tömbjeként – használja ki az összes rendelkezésre álló külpolitikai eszközt, és találjon választ arra a kihívásra, amelyet a feltörekvő országok jelentenek.

Hozzátette: nemcsak az fontos, hogy 2020-ra mit érünk el, hanem hogy most mit teszünk. Azonnali fontos feladatnak a pénzügyi rendszer reformjának megvalósítását, az államháztartások megerősítését, az euróövezeten belüli együttműködés erősítését és az európai integrációs folyamat elmélyítését nevezte a bizottság elnöke.

Az ülésről távozóban Barroso egy újságírói kérdésre a magyarországi költségvetési hiánnyal kapcsolatban azt válaszolta, hogy az összes tagállamnak – az euróövezetben és azon kívül egyaránt – meg kell tennie mindent a költségvetési fegyelemért, ennek jelentőségét Görögország jelenlegi helyzete is mutatja. Ha magas az államadósság, a pénz a tartozások törlesztésére megy el ahelyett, hogy iskolákra, az egészségügyre vagy más közszolgáltatásokra fordítanák – mondta. Hozzátette: ezért nagyon fontos kötelesség a költségvetési hiány csökkentése, amely egyben elengedhetetlen feltétele valamennyi társadalom fejlődésének.

Hahn: Az EU regionális politikája befektetés

Az Európai Unió (EU) regionális politikája nem jótékonyság, hanem befektetés, amelynek célja, hogy kiegyenlítse a különböző regionális fejlettségi szinteket – mondta Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa pénteken, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója kihelyezett budapesti vezetőségi ülésének második napján.

Az EU kohéziós politikájával foglalkozó ülést megnyitó beszédében kiemelte, hogy a regionális politikának minden régióra ki kell terjednie. A biztos szerint téves az az elképzelés, amely néhány tagállamban máig jellemző, hogy a szegényebb régiók felkarolása nem jár előnyökkel a gazdagabb területek számára. A régiós fejlesztések a nettó befizetőknek is hasznára válnak, amennyiben például bővülnek a felvevő piacok, és megszűnik a belső migráció – fejtette ki.

Az, hogy mennyire tudják majd biztosítani a régiók közötti egyenlő elbánást, alapvetően attól függ, mennyi pénz jut erre a célra a költségvetésből. A regionális biztos elmondta: intenzív egyeztetést folytat az érintett – a kutatás, az ipar, a közlekedés, a klímaváltozás ügyeiben illetékes – biztosokkal, és integrált megközelítést akarnak alkalmazni a programok kialakításakor.

Johannes Hahn azt mondta, az unió új, Európa 2020 nevet viselő versenyképességi stratégiájában kiemelt szerepet játszik a kohéziós és a regionális politika, alapvető cél, hogy Európát közelebb hozzák az emberekhez. A stratégiában megfogalmazott projektterveket csak a regionális helyi hatóságokkal közösen lehet irányítani és végrehajtani – hangsúlyozta.

Kevesebb stratégiai prioritást kell meghatározni, ám azokat alaposabban, következetesebben kell megvalósítani az egyes régiók közötti különbségek, például az eltérő földrajzi adottságok figyelembe vételével – mondta a regionális biztos.

Johannes Hahn utalt a részben magyar kezdeményezésű Duna-stratégiára, és kiemelte: a jövőben fontossá válnak a makroregionális együttműködések, amelyek – ha megalapozottak – kiegészíthetik az uniós stratégiát. Meg kell nézni, hogy a Balti-stratégia, illetve a most formálódó Duna-stratégia életképes-e, elbírja-e őket a költségvetés, és ha igen, akkor létre lehet hozni további hasonló programokat.

A regionális biztos hangsúlyozta, hogy a vidéki dimenzió nem fog háttérbe szorulni, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az EU lakosságának 80 százaléka városokban él, a városok a legnagyobb energiapazarlók. Ezért különös figyelmet kell fordítani például a tömegközlekedés fejlesztésére, az épületek szigetelésére, az infrastruktúra fejlesztésére.

Deutsch: Az új kormány szakítani fog a hazugság politikájával

Az új polgári kormány nyilvánosságra fogja hozni az elmúlt hat évben az európai uniós források magyarországi felhasználásában tapasztalt valamennyi csalásra és korrupciós ügyre vonatkozó adatot – mondta Deutsch Tamás európai parlamenti (EP) képviselő pénteken.

A fideszes politikus úgy fogalmazott: Magyarországon végre törvénytisztelő, az európai és nemzeti jogi normákat mindenkire egyformán érvényesnek tartó kormányzat fogja megkezdeni a munkát tavasszal. Az új kormány szakítani fog a hazugság politikájával, azzal a gyakorlattal, amely a zsákmányszerzés lehetőségének tekinti az uniós forrásokat – szögezte le.

A következő kormány véget fog vetni annak a gyakorlatnak, hogy a csalás és a korrupció eszközeinek intézményes alkalmazásával becsapják a magyar és az európai adófizetőket. Politikai hovatartozás nélkül nyilvánosságra fogja hozni a visszaéléseket – tette hozzá.

A képviselő szerint a következő hónapokban különböző európai fórumok felé olyan jelzések fognak érkezni, hogy az új polgári kormány „boszorkányüldözést” kezdett. Ez nem felel meg a valóságnak – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Az EP-képviselő szerint „nagy átverésről” lehet beszélni, hiszen az elmúlt években eredménytelen volt Magyarországon az uniós források felhasználása, mert az erre hivatott intézményrendszer centralizált, bürokratikus, rendkívül lassú és a végletekig átpolitizált volt. Ennek következtében a források felhasználásának eredményessége „lényegében a nulla felé konvergál” – vélekedett.

Deutsch Tamás közölte, Magyarország „európai rekordot” döntött azzal, hogy 2004 óta évről-évre folyamatosan romlanak a gazdasági mutatói: nő a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatási ráta, nő az államadósság, amely „mára elképzelhetetlenül nagy mértékűre nőtt”, a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 80 százalékot. Magyarországon az egy főre jutó GDP 2009-ben változatlan volt a 2004-es szinthez képest, miközben a 2004 óta csatlakozott uniós tagállamok mind képesek voltak növelni hazai összterméküket – mondta. Hozzátette: a gazdasági mutatókon nem látszik, hogy Magyarország hat éve élvezi az uniós regionális politikában testet öltő támogatások lehetőségét, és az elmúlt években ennek keretében mintegy ezer milliárd forinthoz jutott hozzá.

Deutsch Tamás felhívta a figyelmet: nem felel meg a tényeknek az az állítás, amely szerint az uniós források felhasználására hivatott döntéshozatali testületekben – a 2004-ben csatlakozott országok közül – Magyarországon a legmagasabb a nem kormányzati tagok száma. Ezek a nem kormányzati tagok a kormány által létrehozott intézmények képviselői, akik valójában a kormány szándékát képviselik – mondta a politikus.

Folyamatosan előforduló jelenség továbbá, hogy a meghirdetett uniós pályázatok felhívásában szereplő feltételeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatok elkészítési ideje alatt módosítja. 2006 után erre összesen hét alkalommal került sor – közölte a fideszes politikus.

Hozzátette: az új kormánynak a választások után az egyik első intézkedése lesz, hogy az uniós források felhasználására hivatott döntéshozatali rendszeren változtasson, és az uniós forrásokat a területi, szociális és gazdasági kohézió megvalósítási eszközének fogja tekinteni.

Navracsics: Mérsékelni kell az Európai Unión belüli különbségeket

Navracsics Tibor szerint egyetlen közösséget sem lehet tartósan egyben tartani olyan fejlődésbeli különbségek mellett, mint amilyenek az Európai Uniót (EU) jelenleg megosztják.

A Fidesz frakcióvezetője az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója budapesti vezetőségi ülésének második napján, pénteken azt mondta, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának célja a regionális és szociális különbségek csökkentése.

Navracsics Tibor az EU közös mezőgazdasági és kohéziós politikájának jövőjéről szóló ülés záró szónokaként rámutatott, hogy az Európai Unió legfejlettebb, belső-londoni régiója az uniós átlag-GDP több mint háromszorosát termeli meg, a legfejletlenebb romániai régió viszont mindössze 24 százalékát.

A fideszes politikus arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak – versenyképességének megőrzése érdekében – továbbra is a minőségi, biztonságos és egészséges mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállítójának kell lennie.

Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa beszédében ugyancsak a közös agrárpolitika fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ennek sikere, hogy Európában hosszú ideje nincs éhínség.

A román politikus hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika további célja véget vetni a vidékről történő elvándorlásnak, illetve biztosítani a gazdák tisztességes megélhetését.

Az ülésen felszólalt továbbá Őry Csaba is. A fideszes EP-képviselő a foglalkoztatáspolitikáról beszélt.

(fidesz.hu, orbanviktor.hu, MTI)