Kárpát- medencei Gazdasági Fórum az Európai Parlamentben

A globális méretű gazdasági válság mára már begyűrűzött az alsóbb, regionális szintekre is. Főleg a gazdagabb európai régiók váltak áldozataivá a lassan fél esztendeje húzódó pénzügyi válságnak. Bár a megoldást a politikusok a legmagasabb politikai szinten keresik, egyenlőre a hangzatos ígérgetésen túl  nem sok minden történt.

Az európai régiók belső megerősödésének magas szintű támogatása lehetőséget nyújt, hogy egymás közötti kapcsolattartásuk, kapcsolatrendszerük elmélyítésével helyi szinten, helyi megoldásokat találjanak a válság mihamarabbi enyhítésére.

A régiókat, népeket felszabdaló országhatárok már rég nem nyújtanak se védelmet, se segítséget, de ma már akadályt sem jelentenek. A mindenkit érintő problémák már vagy európai szintűek vagy globális méretűek, ezért nagyon fontos, hogy azokat az alulról elindult csoportosulásokat, regionális soknemzetiségű társaságokat, amelyek a határokon átívelnek, támogassuk, mert határok nélkül, közösen gyorsabban és eredményesebben tudunk a jelen kihívásaival megbirkózni.
 

A fizikai határok lebontása, az esztelen bürokratikus akadályoktól való mentesítés sürgetése, a közös kihívások, a közös fellépés támogatása, a szubszidiaritás fontossága, valamint az összetartozás kihangsúlyozása majdnem minden felszólaló előadásában központi helyet foglalt el.

Az Európai Unió kohéziós politikájának három pillére közül a határokon átnyúló együttműködések támogatása kifejezetten sikertörténetnek számít, állítják az Európai Bizottság szakemberei, aminek egyenes következménye e céltámogatási terület elvi és anyagi megerősítése a 2013 utáni kohéziós politika keretén belül.

Európában eddig nem sok szó esett a kelet-, közép-európai régiók határokon átívelő kapcsolatairól, szerveződéseiről. A posztkommunista gondolkodás miatt ezen sokszínű, soknemzetiségű régiók bár egy földrajzi térségben – a Kárpát-medencében – helyezkednek el, eddig egy kissé elzárt egységként vehettek részt a  közösségi regionális politika munkájában. A konferencia egyik célja az volt, hogy  Európa fővárosában bemutassa: a Duna medencéjében, a Kárpát-medencében, – ahol nyolc ország határai szelik át ezen egységes földrajzi térséget – hogyan  valósul meg a területi együttműködés és milyen nehézségekkel kell megküzdeni. Természetesen ezek a határ menti együttműködések az európai uniós csatlakozás után (de főleg a schengeni övezetbe való belépést követően váltak igazán látványossá) kaptak új életre és kezdődött el a hídépítés mind fizikai, mind szellemi értelemben.

A konferencia előadói sürgették a térség nemzeti fejlesztési terveinek tudatos összehangolását, hangsúlyozva, hogy ennek  elsősorban a tagállamok kormányain múlik.

De Blasio Antonio képviselő zárszavában elmondta: „több a közös érdek, az kapocs  a térségben, mint ami elválaszt bennünket. Emiatt ideje felülemelkedni a politikai indíttatású nemzetiségi csatározásokon és meg kell valósítani, hogy a gyermekeink egymás iskoláiba járhassanak, az egészségügyi ellátás a körzetben magas szinten legyen megoldott, hogy a vállalkozásaink közösen jobban fejlődjenek s a környezetünket közösen védjük meg. Így reménykedhetünk abban, hogy a térség lakosságának életminősége tartósan,egyenletesen javulni fog.”