Európai csúcsvezetőkkel találkozott Orbán Viktor Brüsszelben

Előadás a Bruegel Intézetben

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot "termel". "Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?" – tette fel a kérdést.

Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani – mondta a kormányfő. Beszámolt arról, hogy az ezt célzó átalakítások nyomán Magyarország azon mindössze öt EU-ország egyike lett, amely képes csökkenteni az államadósságot, miközben harmadik éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt.

 A miniszterelnök szerint Magyarországon ebben az évben megkezdődik, majd 2014-ben és 2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, tovább növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit 3 százalék alatt marad. Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.

Azt is hangsúlyozta: Magyarország nem azt tűzte ki célul, hogy kilábaljon a válságból, hanem a válság utáni világra, a versenyben való helytállásra készül. Európának – vélekedett Orbán Viktor – új geopolitikai koncepcióra van szüksége.

Találkozó az Európai Tanács elnökével

Az előadás után Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével .

A találkozó időszerűségét az adta, hogy bő egy hét múlva ülnek össze Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői. Napirendjükön a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-költségvetési keret megvitatása szerepel. Orbán Viktor és Herman Van Rompuy szerdai találkozóján áttekintették az ezzel kapcsolatos magyar tárgyalási pozíciót.

 A magyar kormányfő megerősítette az Európai Tanács elnökének magyarországi látogatásra szóló meghívását.

Megbeszélés az Európai Bizottság elnökével

Magyarország számára nem politikai, nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, amely gyakorlatilag uniós csatlakozása óta sújtja az országot – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

A kormányfő leszögezte, hogy a magyar államháztartás hiánya 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos határérték alatt volt, és 2013-ban is alatta lesz.

"Szégyelljük természetesen, de az igazság az, hogy Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van (…) én mindent megtettem, és a magyarok is megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk" – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, bízik abban, hogy "meggyőző bizonyítékok esetén" 2013-ban Magyarország kikerül az eljárás alól.

"Szeretnénk ettől a múlttól és a múlt árnyékától megszabadulni. Vissza akarunk térni a megbízható, kiszámítható és respektált országok körébe a költségvetési gazdálkodás szempontjából is" – hangsúlyozta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy támogatja a minél szorosabb gazdasági együttműködést és koordinációt, mert szerinte az eurózónán belül nincs is más út a válság leküzdésére. Orbán Viktor egyúttal bejelentette: Magyarország március végén jelöli ki azt a menetrendet, amely szerint közeledni fog a bankunió egyes elemeihez.

A kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy  az elmúlt két és fél év nem a megszorítások miatt volt nehéz a magyarok számára, mert a kormány nem megszorításokat alkalmazott, hanem az ország teljes átszervezésén és megújításán dolgozik.

A kormányfő elmondta, hogy egy éve abban állapodtak meg a bizottság elnökével, hogy egy év alatt megpróbálják rendezni a Magyarország és a bizottság között konfliktust okozó kérdéseket: a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályokat, a bírák nyugdíjazásával, valamint az adatvédelmi biztos hivatalának átalakításával kapcsolatos brüsszeli kifogásokat. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy volt olyan kérdés – a jegybanké -, amelyet sikerült viszonylag gyorsan rendezni, és voltak olyanok is, amelyekben Magyarország meg akarta védeni álláspontját, ezért az Európai Bíróságra bízta a döntést. A kormányfő megjegyezte, hogy ez "a véleménykülönbségek európai stílusú rendezésének útja".

"Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját" – mondta Orbán Viktor arra utalva, hogy az Európai Bíróság novemberben úgy döntött, sérti az uniós diszkrimináció tilalmának elvét az a törvény, amely azt írta elő, hogy a bíráknak 63 éves korukban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk. Egy év elteltével ki lehet jelenteni, hogy minden konfliktusos kérdést így vagy úgy, megegyezéssel, bírósági eljárással vagy döntéssel le lehetett vagy le lehet zárni – tette hozzá a kormányfő.

José Manuel Barroso üdvözölte, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvénymódosító javaslat már a parlament előtt van, és emlékeztetett, hogy az adatvédelmi biztos hivatalának ügyében szintén az Európai Bíróságnak kell majd döntést hoznia.

Orbán Viktor arról is fontosnak tartotta biztosítani José Manuel Barrosót, hogy a magyar nép európai tudattal, identitással és elkötelezettséggel rendelkezik, és a magyarok nem kérnek mást, csak tisztességes bánásmódot.

José Manuel Barroso elmondta: legutóbb tavaly áprilisban találkozott ilyen hivatalos formában Orbán Viktorral, azóta pedig sok minden történt. "Sikeresen működtünk együtt azokban a jogi kérdésekben, amelyek aggodalmat keltettek a bizottságban az uniós jog megsértése miatt. Örömmel tölt el, hogy lépésről lépésre, egyik ügyben a másik után találjuk meg a megoldást" – fogalmazott a bizottság elnöke. Bizonyos félreértések eloszlatása érdekében ki kell emelnie: a bizottságnak joga és kötelessége is biztosítani, hogy minden uniós intézmény és tagállam tiszteletben tartsa az uniós jogot. A kötelezettségszegési eljárás nem politikai támadás – jelentette ki Barroso.

"Olyanok vagyunk, mint egy futballbíró (…), még a világ legjobb játékosai sem tudnának jó meccset játszani jó bíró nélkül. Ebben a játékban a bizottság a bíró. Nem mi mondjuk meg, melyik csapat a jobb" – érzékeltette az Európa Bizottság szerepét a brüsszeli testület portugál vezetője.

Kijelentette: tudja, hogy sok gazdasági intézkedés nehézséget okoz a magyarok számára, de rendezett költségvetés nélkül nincs bizalom, anélkül nincs befektetés, befektetés nélkül pedig nincs növekedés.

 "Üdvözlendő a magyar kormány erőfeszítése és elkötelezettsége, hogy a hiányt jóval a GDP 3 százaléka alatt tartsa, de arra kértem a miniszterelnököt, hogy jobban figyeljen oda a kiigazítások minőségére" – fogalmazott José Manuel Barroso.

Találkozó az Európai Parlament elnökével

A mai nap utolsó hivatalos találkozóján a magyar miniszterelnök Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével találkozott.

Az Európai Parlament (EP) többsége osztja a kohézió barátaiként emlegetett országcsoport, köztük Magyarország álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az EU következő középtávú keretköltségvetésében meg kell őrizni az elmaradottabbak felzárkóztatását szolgáló pénzügyi forrásokat – mondta Martin Schulz, az EP elnöke, miután szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel.

 Kettejük találkozóján az egyik fő téma a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügye volt. E kérdésnek az EU-tagországok első számú vezetői a jövő hét második felében már a második rendkívüli értekezletüket szentelik, miután tavaly novemberben nem sikerült megállapodniuk.

Orbán Viktor a Schulzcal tartott találkozó után újságíróknak elmondta: az EP-elnök világossá tette számára, hogy "ő nem az az ember, aki hajlandó lenne aláírni olyan költségvetést, amelynek nincsenek valós alapjai". Ez a magyar kormányfő szerint nagyon fontos üzenet. Ő maga ígéretet tett Schulznak arra, hogy lehetőségeihez mérten mindent meg fog tenni a "világosan kijelölt, átlátható, és tisztességes módon megalapozott" uniós költségvetés érdekében.

Schulz megfogalmazása szerint ma az EP hangulata leginkább "vonakodó": az EP-képviselők nem látják, hogy a tagországok közötti egyeztetéseken olyan középtávú költségvetés körvonalazódna, amely elfogadható lenne a parlament számára, és kellőképpen "ambiciózusnak" volna minősíthető.

"A tagországoktól kompromisszumokat várunk, de nem akármilyen kompromisszumokat" – szögezte le Martin Schulz.

A középtávú keretköltségvetés ügyét alapvetően az hátráltatja, hogy a nettó befizető, vagyis a jómódúbb tagországok némelyike a közös kiadások olyan mértékű lefaragását szeretné elérni, ami nem csupán a kedvezményezett tagországok, hanem a parlament számára is elfogadhatatlan.

Schulz szerint a kohéziós források azért is megőrzendők, mert számos tagországban – ez Magyarországra történetesen nem vonatkozik – az uniós költségvetés jelenti az egyetlen forrást a növekedésösztönző közberuházásokra, a munkanélküliség elleni küzdelemre. Az EP-elnök példaként hozta fel Lettországot, ahol a lakosság fegyelmezetten elviselte a kemény megszorító intézkedéseket, és rossz üzenet lenne, ha ezek után megvonnák az országtól az uniós pénzügyi támogatást.

Martin Schulz a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy beszéltek Orbán Viktorral a magyarországi helyzetről. Mint mondta, ő maga tudomásul vette Thorbjorn Jaglandnak, az Európai Tanács (ET) főtitkárának az előző napon Magyarországgal kapcsolatban tett megállapításait.

Jagland arról számolt be kedden Brüsszelben, hogy a magyar kormány kielégítő válaszokat adott az ET-nek az igazságszolgáltatási rendszer, illetve a médiaszabályozás terén javasolt változtatások tekintetében.

Orbán Viktor elmondta: azt kérte az EP elnökétől, hogy kövesse rokonszenvvel Magyarország erőfeszítéseit, valamint segítse elő, hogy Magyarország tisztességes bánásmódban részesüljön az uniós intézmények részéről, ha bármikor úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Martin Schulz ehhez eddig jó partner volt.

(MTI)