Energiapolitika

Energiaválság a Kárpát-medencében?

Energiaválság a Kárpát-medencében?

2007. 07. 19.

Elsőként Korodi Attila, Románia környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős minisztere tartott összefoglalást a románia energia-politika környezetvédelmi vonatkozásairól. Elmondta, a globalizáció jellemző az energia-szektorban, de helyi kisebb cégek összefogással versenyképesek maradhatnak. A klímaváltozás csökkentése érdekében szükséges az ún. zöld energia előretörése, mert a felmelegedés hosszabb távon a teljes jelenlegi gazdasági rendszer felborulásához vezethet. Európa az atomenergia fejlesztésében gondolkodik, de a nukleáris erőművek nem tekinthetők zöldnek, maximum fehérnek mondhatók, mert ugyen szén-dioxidot nem bocsátanak ki, de a keletkező hulladék ugyanúgy környezetvédelmi problémákat okoz.

Románia ezen a téren elég jól áll: villamosenergia-termelésének már jelenleg is 31 százaléka megújuló módon kerül előállításra, ebből 29,4 százalék vízerőművekben. Jelentős kapacitások lehetnek még biomassza, elsősorban a fakitermelés és a mezőgazdaság hulladékainak felhasználásában.

Hernádi Zsolt, a MOL elnöke a beszélgetés címét (“Energiaválság?”) kérdőjelezte meg: jelenleg nincs energiaválság, hisz bárki kaphat benzint. Azonban tény, hogy az energetikai piac átrendeződése jelentős: a fejlődő országok fogyasztása jelentős mértékben növekszik: Kínában csak a fogyasztás utóbbi fél évben tapasztalható növekedése összevethető Magyarország fogyasztásával. A kőolaj-készletek egyelőre nem fogynak ki, a problémát nem is ez okozza, hanem a tulajdon- és kitermelési kapacitás-viszonyok. A jelenleg ismert készletek 80 százalékának ezen jogai állami tulajdonban lévő cégek kezében vannak. Az állami cégeknek azonban mások a játékszabályai, mint a piaci alapon működő vállalatoknak. A lehetséges OMV-felvásárlásra célozva elmondta, hogy pontosan ez a probléma, hogy az OMV – két cégen keresztül – az osztrák állam tulajdonában van. Ez normál működés esetén nem is okozna problémát, viszont kérdés, hogy egy esetleges válsághelyzet esetén ezek az állami vállalatok kinek az érdekeit preferálnák.

Korodi Attila felvetéseire Hernádi Zsolt kifejtette, hogy a MOL nagy hangsúlyt fordít a környezeti kibocsájtások kordában tartására: Európa két legkorszerűbb és leghatékonyabb erőművét működtetik Százhalombattán és Pozsonyban. A folyamatos karbantartásra annyi költséget fordítanak, mintha öt évente egy teljesen új finomítót építenének, a környéken pedig folyamatos méréseket végeznek a szennyezőanyagok szintjéről. Hangsúlyozta, hogy egy olajcég tekintheti csak a profitot, a környezetre és a környéken lakók egészségére is oda kell figyelnie. Az EU az energia-politikát visszautalja a tagállamok hatáskörébe. Szükség lenne egységes fellépésre a globális piacon. Az olaj-szektonak azonban jelentős befolyása van a politikára. Jelentős törekvés van mind Európában, mind az USÁ-ban az ún. olaj-dollárok visszaszorítására.

Szabó Vilmos, a Parlament Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke előadása elején elmondta, hogy egyetért Hernádi Zsolttal, hogy nincs energiaválság, a játékszabályok azonban megváltoztak. Az államok érzik, hogy az olaj-korszak vége belátható közelségbe került. A politikai konfliktusok szinte száz százalékban az energiaforrásokért való harcra vezethetők vissza. Nem a kitermelők és a fogyasztók, hanem a fogyasztó országok versengenek egymással.

Oroszországot, mint a világon a második legnagyobb energiakincs birtokosát, nem lehet megkerülni. Nem szabad a történelmi sérelmek miatt érzelmi alapon megközelíteni a kérdést. Oroszország, Irán és Katar az ismert földgázkincs 70 százaléka felett diszponál. De egyetértett azzal, hogy az uniónak közösen kell stratégiát kialakítania.

Németh Zsolt a Külügyi Bizottság elnöke visszatekintett az elmúlt évek energiapolitikai vitáira, melyeknek egy részént a jelenlévők is ültek már egy asztalnál. A Fidesz álláspontja szerint az energiaellátás biztonságpolitikai kérdés is, nem lehet csak gazdasági alapon szavatolni az ellátás biztonságát. Nem értett egyet Szabó Vilmos “Oroszország nem megkerülhető” álláspontjával. A közös EU-s fellépés fontosságát viszont ő is hangsúlyozta. El kell dönteni, hogy a jelenlegi módszert folytatják az európai országok, azaz minden állam egyedileg “seftel” Oroszországgal vagy közösen próbálnak fellépni.

www.gondola.hu