Költségvetés, gazdaság- és foglalkoztatáspolitika

Elveszíthetik versenyelőnyüket a kiküldött magyar munkavállalók

Elveszíthetik versenyelőnyüket a kiküldött magyar munkavállalók

2016. 03. 09.

Kósa Ádám, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja felhívta a figyelmet: bármilyen, a szociális és foglalkoztatás területét érintő szabályozás csak kiegyensúlyozott, kellően megalapozott és arányos mértékű lehet. Emlékeztetett továbbá, hogy teljesen ésszerűtlen a mindössze másfél évvel ezelőtt elfogadott jogszabály-módosítás újabb módosítása, hiszen ennek tagállami végrehajtására kitűzött határidő csak idén nyáron jár le. Ezért egyelőre nem áll és nem is állhat rendelkezésre megfelelő mennyiségű átfogó adat és hatástanulmány a jogszabály működéséről.
 
A soros holland elnökség egyik prioritásaként kezelt, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó ún. 'posting irányelv' felülvizsgálata kapcsán a fideszes EP-képviselő kiemelte: a brüsszeli Bruegel Intézet legfrissebb elemzése szerint az 1,2 millió kiküldött munkavállalónak kevesebb, mint fele származik a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országokból. A három legnagyobb kibocsátó ország: Lengyelország (228 ezer fő), Németország (227 ezer fő) és Franciaország (144 ezer fő).
 
"A kiküldött munkavállalók az EU munkaerőpiacának mindössze 0,3%-át teszik ki, tehát nem beszélhetünk egy jelentős csoportról" – mutatott rá Kósa. Ezért Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha a kiküldött – köztük magyar – munkavállalók tekintetében közvetlen vagy közvetett korlátozásokat vezetnének be Nyugat-Európában. Tény, hogy az európai munkaerő mobilitása nagyságrendekkel kisebb, mint az áruké vagy szolgáltatásoké, de messze elmarad az amerikai vagy japán munkaerő mobilitásától is. Ez pedig versenyhátrányt jelent Európa számára. Ennek is köszönhető, hogy az EU nemzetközi szintéren fokozatosan veszít versenyelőnyéből. A Világbank jelentése szerint 2010-ben az EU a világ GDP-jének közel 30%-át állította elő, 2050-re ez várhatóan a felére fog csökkenni, miközben a világ más részein a növekedés nem áll meg. Ezért fontos, hogy az EU-ban minden beavatkozás egyben a versenyképesség és a belső piac egységének megtartását is jelentse. 
 
"Ugyanakkor a szociális dimenziót sem szabad szem elől téveszteni. A szociális egyenlőtlenségek ugyanis negatívan hatnak a társadalmi kohézióra. Ezért a foglalkoztatási-társadalmi szempontok, így a foglalkoztatás bővítésének erőteljesebb figyelembevételére van szükség ahhoz, hogy valós és fenntartható gazdasági fellendülést érhessünk el, méghozzá megszorítások nélkül. Magyarországon ezek a reformok működnek” – hangsúlyozta Kósa Ádám.