Egyházügyi konferencia Esztergomban – I. nap összefoglaló

A konferenciát megnyitóbeszédében Szájer József, a néppárti frakció alelnöke köszöntötte a résztvevőket és részletezte a megbeszélés előtt álló feladatokat.

"Célunk az, hogy a vallásszabadság a legszélesebb mértékben megvalósuljon, beleértve az egyháznak azt a küldetését és jogát, hogy közéleti kérdésekben is tanítást adjon. Célunk, hogy minél inkább együtt tudjon működni az állam és az egyház, az egész társadalom javára" – tette hozzá Semjén Zsolt.

Mint mondta, marxista és liberális alapon többször megkérdőjelezik a vallási ihletettségű politika, a vallási tanításon nyugvó társadalomfilozófiai szerepvállalás legitimitását. "Mi vallásos emberek, soha nem vontuk kétségbe, hogy ilyen filozófiai alapvetésből részt lehessen venni a politikai életben. Nem fogadhatjuk el, hogy kétségbe akarják vonni, hogy vallásos filozófiából levezetett felfogással vegyünk részt a közéletben" – fogalmazott.

Semjén Zsolt kijelentette, a vallásszabadság korlátozása lenne kétségbe vonni, hogy az egyházaknak, a vallásos közösségeknek az élet minden területén lehet tanításuk és joguk ahhoz, hogy a felfogásukat akár politikai, társadalmi téren is elmondják.

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke közöntőjében arról beszélt, az ember nem áll egyedül a világmindenségben, az emberiség életét az isteni gondviselés kíséri. "Ez a meggyőződés segít bennünket abban, hogy a társadalomnak is optimista, energikus, és értéket teremtő tagjai legyünk. Ez segít minket abban is, hogy a népek között és a társadalmakon belül a kiengesztelődést, a megbékélést szolgáljuk" – mondta a bíboros.

Ján Figel, az Európai Bizottság volt tagja, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, egyben a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, köszöntőjében szólt arról, hogy az ember célja a teremtés, hogy többet adjunk vissza annál, amit kapunk. A politikus a térség államairól szólva kijelentette, hogy szocializmusból a fogyasztói társadalom felé haladnak, közben a kollektivizmus helyét az individualizmus veszi át. A fejlődésnek ez az útja számos, nem fenntartható jelenséget hoz magával, az egyensúly megteremtésében játszhatnak szerepet az egyházak, melyek tevékenységének legfőbb célja a közjó – fogalmazott.

Othmar Karas, a néppárti képviselőcsoport alelnöke, a Vallások Közötti Párbeszéd és Vallásügyi munkacsoport elnöke kijelentette: A kezdeményezés egyedülálló az Európai Parlamentben, hiszen azon felül, hogy az EP hét frakciója közül egyedül a néppárti képviselőcsoport foglalkozik a kérdéssel, a program rendkívüli sikereket ért el az elmúlt években. Ennek kapcsán az osztrák frakcióvezető-helyettes megköszönte Emmanuel metropolitának, Franciaország ortodox érsekének az 1990-es évek óta kifejtett fáradhatatlan munkáját.

 

A délutáni, „Az egyház és állam kapcsolata 20 évvel a berlini fal leomlása után” című panelbeszélgetés során Tőkés László, a magyar néppárti képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke kifejtette: Magyarországnak elsősorban a kommunizmus örökségével és az államegyház hagyományával kell megküzdenie. Korábban az állam anyagi eszközökkel próbálta befolyása alatt tartani a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyházakat, a helyzet azonban mára szerencsére alapvetően megváltozott. Az Európai Parlament magyar alelnöke az állam és az egyház kapcsolatrendszere kapcsán hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Tőkés László szerint fontos az egyházak társadalmi szerepvállalása, és minden egyházat arra buzdítana, hogy vállalják e nemes szerepet.
 
Tadeusz Pieronek lengyel püspök beszámolójában a lengyelországi helyzetet elemezte. Kijelentette: jelentős nézetkülönbségek – néhány kisebb kivételtől eltekintve – az állam és az egyház között nincsenek. Lengyelországban külön bizottság is létezik az ilyen kérdések kezelésére, amely állami és egyházi tagokból áll, és széleskörű feladatkörrel rendelkezik.
 
Pavla Bendová a cseh kulturális minisztérium egyházügyi részlegének vezetője a csehországi egyházügyi szabályozásáról tartott beszámolót.
 
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a keresztény értékrend mellett. A kormány az együttműködő elválasztás modelljére törekszik állam és egyház viszonylatában, a „külön működés”, de mégis az együttműködést hangsúlyozva. A hivatalos adatok alapján az egyházaknak rendkívül fontos szerepük van a társadalom alakításában, sőt a vallási közösségek bevételeik 84 százalékát nem hitéleti célokra, hanem kifejezetten közösségi szolgáltatásokra fordítják. Kiemelte annak fontosságát, hogy az állam oldaláról kizárólag azon egyházak kapjanak állami támogatást, amelyek valódi egyházi tevékenységet folytatnak. A legfontosabb közös cél az állampolgárok jóléte, és ehhez az egyházak is hozzájárulnak, mivel maga az ember sem csupán anyagi lény, hanem a lelki és spirituális jólétére is törekedni kell.
 
A zárszóban Sógor Csaba erdélyi EP képviselő felhívta a figyelmet az országok között fennálló különbségekre és a sok esetben a mai napig fennálló vitákra állam és egyházak között, mint például a múlt megítélése, a vagyon vagy az oktatás kérdéseiben. Mivel államnak és egyháznak egyaránt ugyanaz a feladata, vagyis az állampolgárok jólétének biztosítása, ezért a példamutatásra, és egyben az önkritikára is bíztat. Sógor szerint hallgatással is bűnrészesekké válhatunk, bátran és büszkén valljuk meg hitünket, és álljunk ki egymás mellett.
 
A mai napon előadást tartott még többek között Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára; Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője; valamint Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.