Költségvetés, gazdaság- és foglalkoztatáspolitika

Dr. Surján László felszólalása  az Európai Unió 2010. évi költségvetési vitájában

Dr. Surján László felszólalása az Európai Unió 2010. évi költségvetési vitájában

2009. 09. 15.

A felszólalás teljes szövegét alább közöljük:

Anyanyelvemen fogok beszélni, mert egy olyan Európát remélek, amelyben ez minden parlamentben, sőt a közélet más területein is természetes jog. Ebben az Európában nem akadályozza az anyanyelvhasználatot semmiféle törvény, még Szlovákiában sem.

Reméltem azt is, hogy a jelen pénzügyi krízis nemcsak csökkenti a termelést és növeli a munkanélküliséget, hanem alkalom arra, hogy az Unió költségvetését, reform értékű lépésekkel jobbá tegyük. A parlament már februárban megfogalmazta a maga álláspontját. Valóban reménykeltő volt, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nyilatkozatai ezzel összhangban álltak. Az előterjesztés ismeretében szomorúan állapítom meg: a szép szavakat nem sikerült a számok nyelvére fordítani. Ideje szembe nézni a ténnyel: az Unió költségvetésével senki sem elégedett. A költségvetés bevételi oldala a tagállamok számára komoly teher, de a rendelkezésre álló összeg nem elegendő a célok elérésére.

Messze vagyunk mind a teljes foglalkoztatástól, mind a tudás alapú társadalomtól. Nagy összegeket költünk a mezőgazdaságra, de például a tejtermelőket kezelhetetlen válság sújtja. A kiadási oldal legnagyobb tétele a kohéziós politika, de a régiók közötti eltérések inkább nőnek, mint csökkennek.  Az Európában született és kiképzett kutatók az Unión kívül dolgoznak, így az innováció terén is lemaradunk.

Azt reméltük, hogy a válság esély lesz arra is, hogy átrendezzük sorainkat és eredményesebb, a polgárok számára érzékelhetőbb lesz az Unió költségvetése. Reméltük, hogy a költségvetést nemcsak a szabályoknak megfelelően és korrupciómentesen használjuk fel, hanem a kiadásoknál figyelembe vesszük, hogy mely programok adnak valóban értéket, hoznak eredményt a pénzünkért.

Mit tehetünk most? A Parlament megpróbálja majd úgy alakítani a költségvetést, hogy annak világosabb üzenete legyen a polgárok számára. Azokat a tételeket akarjuk megnövelni, amelyek segítenek a krízis kezelésében. Szembe akarunk nézni a klímaváltozás kihívásával is. Azt szeretnénk, ha a krízis kezelését ne csak az e célból nevesített terv pár milliárdja, hanem a költségvetés majd minden tétele hatékonyan szolgálja. Hogy az európaiak észrevegyék, az Unió nem felesleges kiadás, hanem hatékony eszköz problémáik megoldásában. Ehhez kérem a képviselők és a Tanács megértését és támogatását.