Debrecent bemutató kiállítás nyílt az Európai Parlamentben

A megnyitón, amelyen több néppárti magyar EP-képviselő is részt vett, Gál Kinga elmondta: a kiállítás célja Debrecen megismertetése, hogy a "kálvinista Róma" felkerüljön Európa térképére. Angol nyelvű beszédében a néppárti politikus kiemelte: Debrecen évszázadokon át az ország értelmiségének bölcsője volt. A város 400 éves Református Kollégiuma Alma Mater-e volt megszámlálhatatlan magyar író, tudós, politikus és más neves személyiség számára. A múlt kapcsán Gál Kinga szintén kiemelte, hogy Debrecen számos nehézséggel kellett szembenézzen miután "elveszítette" a perifériájához tartozó számos kisebb várost és régiót amely a várossal szoros kapcsolatban állt, de egy történelmi döntés következtében egy másik ország részévé vált. A kolozsvári születésű, majd Nagyváradon nevelkedett Gál Kinga arra is kitért, hogy a Ceausescu-diktatúrából nézve a határ túloldalán, 70 kilométerre lévő város számára a szabadság jelképe volt.
 
A fideszes EP-képviselő egyben hangsúlyozta: a jelen Debrecenjét felújított épületek, új városkép, új múzeumok, sportlétesítmények és kulturális központok jellemzik. „A város megújult, a belvárost rehabilitálták. Debrecen regionális központként született újjá, modern, természet közeli és élénk kulturális élet jellemzi. A határokon átnyúló együttműködés kiemelkedő a térségben, és az uniós források felhasználásával csillogó városként szülelett újjá a város. Debrecen nemzetközileg elismert tudományos központja pedig a világ számos pontjáról vonzza a diákokat” mutatott rá Gál Kinga.
 
Kósa Lajos polgármester megnyitó beszédében felidézte, hogy Kossuth Lajos a szabadság őrvárosának nevezte Debrecent, majd felidézte a település korábbi történelmét is, ismertetve, hogy a török időkig Magyarország legnépesebb városa volt. Kiemelte: Debrecen századokon keresztül a nyugat-európai városok jelentős kereskedelmi partnere volt, Debrecen és környéke számos nyugati település élőállat ellátását biztosította.
 
A Fidesz ügyvezető alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a város lakói 1538-ban fegyverkezés helyett azzal akarták biztosítani jövőjüket, hogy adójukból iskolát alapítottak, ami abban a korban egyáltalán nem volt általános, a diákok pedig hagyományosan gyalogszerrel indultak Nyugat-Európa egyetemeire tanulni. A tanulmányaikat követően hazatérő diákok aztán fontos szerepet játszottak a nyugat-európai tudományos vívmányok meghonosításában.
 
Kósa Lajos beszédében kiemelte: Debrecen gazdasága a 2008-ban kezdődő válság alatt sem zsugorodott, hanem folyamatosan növekedett, mert a város gazdaságát időben új alapra helyezték és átállították a nagy hozzáadott értéket termelő ipari szolgáltatások fejlesztésére. A fideszes polgármester hangsúlyozta: A városban működik az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint folyamatosan bővülő nemzetközi repülőtér is, emellett a település számos kulturális és sporteseménynek adott otthont a közelmúltban.
 
Kósa Lajos beszédét az 1848-49-es magyar szabadságharc során a debreceni Nagytemplomban megszavazott, a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolatos anekdotával zárta, és a kiállítás megszervezése érdekében nyújtott segítségéért átnyújtotta az ott elfogadott Függetlenségi Nyilatkozat másolatának egy díszpéldányát Gál Kingának.