Danuta Hübner az uniós pénzek magyarországi elosztásáról (videóriport)

De Blasio Antonio 2008. május 16-án írásbeli kérdéssel fordult a biztos asszonyhoz a magyar kabinet által kinevezett úgy nevezett „fejlesztési mentorok” összeférhetetlenségét illetően, és arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság elfogadhatónak tartja-e, hogy a politikai érdekek közvetlen módon jelenjenek meg az uniós források elosztásakor.
 
Danuta Hübner válaszában kiemelte, hogy a tagállamoknak joguk van saját hatáskörükben megszervezni a nemzeti közigazgatási rendszerüket, továbbá, hogy kijelöljék a hatásköröket a projektek előkészítésében és végrehajtásában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hatáskörök kialakításának egyértelműnek és átláthatónak kell lennie.
 
Ez az egyértelműen meghatározott hatáskör-megosztás azonban teljes mértékben hiányzik Magyarországon. A magyar kormány mindezidáig ugyanis nem határozta meg a kinevezett 33 „fejlesztési mentor” pontos feladat- és jogkörét – hangsúlyozta De Blasio Antonio.

A fideszes politikus aggodalmának adott hangot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működéséről készült Állami Számvevőszék által jegyzett jelentés megállapításaival kapcsolatban, melyek kísértetiesen egybecsengenek a szabályozás hiányosságára rámutató bizottsági válasszal. De Blasio Antonio kiemelte, hogy a sokszor emlegetett 8000 milliárd forintot a Kormány nem a köz pénzeként, hanem a saját tőkéjeként kezeli: az Európai Uniós források közel negyedéről, 1651 milliárd forintról saját hatáskörében dönt a „kiemelt projektek” rendszerén keresztül. A magyar fejlesztéspolitika fő problémája az, hogy nincs megfelelő törvényi háttere, egy kisebbségi kormány rendeleteként működik – világított rá az európai parlamenti képviselő.

De Blasio Antonio hangsúlyozta, hogy Magyarországnak jelenleg nincs átfogó nemzeti fejlesztési stratégiája, hanem csupán egy, az uniós források felhasználásáról szóló terve van, mely azonban nem képes helyettesíteni az általános stratégiát.

Az ÁSZ jelentés továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy 2007-től erőteljes centralizálás ment végbe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben. Minden szervezeti egységet az elnök alá rendeltek, így az ő kezében összpontosul az irányítási, felelősségi, felügyeleti (ellenőrzési) és közigazgatási hatáskör. Ezt még tetézi az is, hogy mind a Nemzeti Fejlesztési Tanács, mind pedig a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület élén a miniszterelnök áll.

A belső ellenőrzés sem működik – húzta alá De Blasio Antonio. Az uniós források felhasználásának ellenőrzésére nincs kapacitás, ezért azt egy külső szervezet végzi. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje nem szerepel az Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatában.

Az ÁSZ a jelentésében megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás sok esetben nem felel meg az uniós alapelveknek (átláthatóság, nyilvánosság, verseny tisztasága, esélyegyenlőség és egyenlő elbánás elve), ezért fennáll a kockázata annak, hogy a jogszerűen kifizetett támogatást Magyarországnak később az ellenőrzések következtében vissza kell fizetnie az Európai Uniónak, ahogy az a csepeli szennyvíztisztító esetében valószínűleg megtörténik majd.

De Blasio Antonio tárgyalt a csepeli szennyvíztisztító támogatását ellenőrző illetékes bizottsági igazgatóval. A felülvizsgálati eljárás eredményétől 50 millió eurós uniós forrás megtartása függ. Az Európai Bizottság szerint kristálytiszta a helyzet: a közbeszerzési eljárás nem volt megfelelő Magyarországon, így nagy a valószínűsége, hogy vissza kell fizetni a támogatás 25%-át, azaz közel 50 millió eurót Brüsszelnek.

A fideszes képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kritizálta és kétségbe vonta annak a független Állami Számvevőszéknek a munkáját, melynek az állami támogatások szabályos elköltésének vizsgálata a feladata és az egyik leghitelesebb állami intézmény.

Az EUvideohu riportja: