Brit-EU kapcsolatok: a sárdobálás helyett vonjuk le a következtetéseket

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése döntött az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. Győri Enikő fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásában elmondta: „A két fél közötti baráti kapcsolatoknak fenn kell maradniuk, túl kell jutnunk a sérelmeinken, csak ez által csökkenthetjük a veszteségeinket”.

Szinte az utolsó pillanatig kérdés volt, hogy sikerül-e a brit-EU kétoldalú kapcsolatokat szerződéses keretek közé terelni: „Örülök, hogy az EP végül felelősségteljes és ésszerű döntést hozott. Az intézményi erőfitogtatásnak, a sárdobálásnak nem lett volna semmi értelme. A polgárainknak, a vállalatainknak stabilitásra van szükségük, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az egyezmény május 1-jével életbe lépjen. A megállapodás nélkül a negatív hatások sokkal erősebbek lennének. Persze, ettől még, meggyőződésem, mindkét fél veszít a britek távozásával, ahogy azt a január óta lanyhuló kereskedelmi forgalom is mutatja” – mutatott rá Győri Enikő.

A fideszes képviselő szerint el kell fogadni, hogy a britek távozásával lezárult egy korszak: „A britek nemcsak az EU-ból léptek ki, hanem elhagyták a közös piacot és a vámuniót is, így a személyek szabad áramlása és az akadálymentes kereskedelem megszűnt. Mindez az emberek és cégek mindennapi életére is jelentős hatással lesz. A megállapodás nem tesz csodát, nem hozza vissza az Egyesült Királyságot az Unióba. A britek távoztak, és ezt a döntésüket tiszteletben kell tartani.”

Győri Enikő hangsúlyozta: „Az elsődleges feladatunk, hogy a polgáraink és a vállalataink érdekeit tartsuk szem előtt. Így nyomon kell követnünk, hogy a Brexit előtt az Egyesült Királyságban letelepedett uniós polgárok jogai ne sérüljenek, illetve hogy a cégekre vonatkozó versenyfeltételek egyenlőek legyenek a csatorna két partján. Időigényes és költséges ellenőrzések jönnek az áruforgalom során. Arra kérem a Bizottságot, hogy ezt úgy működtesse, hogy az a lehető legkevesebb fennakadást okozza. Akkor várhatjuk ezt el a britektől is” – zárta felszólalását a magyar képviselő.

A szavazás után Győri Enikő elmondta: „Először fordult elő a történelem során, hogy egy ország lakossága úgy döntött, távozik az Unióból. Az EU-nak tehát le kell vonnia a következtetéseket. Az önvizsgálat mindig hasznos, ilyen esetben pedig létszükséglet. Az EU jövőjéről szóló konferencia a megfelelő alkalom erre, ne mulasszuk el a pillanatot az őszinte szembenézésre”.

Háttér: Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén lépett ki az Európai Unióból. 2020. december 24-én sikerült a feleknek megegyezésre jutniuk az egyéves átmeneti időszakot követő Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásról, amely a jövőbeni együttműködés keretét rendezi. A megállapodást január 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák, amely április 30-án lejárt volna, ha addig nem tud hatályba lépni az egyezmény.

Az Egyesült Királyság kilépésével az EU elveszítette területének 5%-át, lakosságának 13%-át, gazdasági erejének (GDP) 15%-át. Míg az EU-nak a britek a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere (az USA és Kína után), addig a szigetországnak az EU a legfontosabb partnere. A brit kivitel és behozatal fele folyik az Unió tagállamaival. A legfrissebb előrejelzések szerint a britek kilépése miatt az EU GDP-je 0-5%-kal csökken, míg a brit GDP 2,25%-kal.

A 2020 végén megkötött megállapodás bár garantálja a vám- és kvótamentes kereskedelmet, az Egyesült Királysággal folytatott áruforgalom nem akadálymentes. Mivel a UK elhagyta a vámuniót, a határokon ellenőrzéseket kell bevezetni, ez pedig csúszásokat és plusz költségeket okoznak.

Egyelőre még sok a kérdés a tekintetben, hogy a britek kilépése milyen hosszútávú hatást gyakorol az Unió, illetve az Egyesült Királyság gazdaságára. Jelenleg a megállapodás ideiglenes alkalmazásban van, és több intézkedésre 6-9 hónapos haladékot vezettek be. Az viszont elmondható, hogy a 2021. januári adatok a kétoldalú kereskedelmi forgalomban drámai mértékű csökkenést mutattak. Az uniós statisztika szerint az uniós export a szigetországba 32%-kal, míg az onnan származó behozatalunk 57%-kal csökkent. Ezeket az adatokat ugyanakkor kellő kontextusba kell helyezni, hisz a kritikus visszaeséshez hozzájárulhatott, hogy szinte az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy sikerül-e a kétoldalú kapcsolatokat szerződéses keretek közé terelni, emiatt a vállalkozások 2019 végén készleteket halmoztak fel, illetve a koronavírus-járvány miatt is visszaesett a gazdasági teljesítmény. Mindez természetesen torzíthatja az eredményt. Ezt igazolja azt is, hogy a 2021. februári adatok már növekvő tendenciát mutatnak, de az uniós kivitel és behozatal így is 12-15-%-kal marad el a tavaly februári adatokhoz képest.

Azok a polgárok, akik az átmeneti időszak, azaz 2020. december 31. előtt telepedtek le az Egyesült Királyság területén alapvetően ugyanúgy folytathatják életüket, mint a Brexit előtt.

A Brexit miatt az egyes vállalkozásokat, régiókat, vagy ágazatokat aránytalanul nagyobb negatív hatások vagy károk érik, ezeket mérsékelni kell, illetve ki kell küszöbölni. Erre a célra jön létre az 5 milliárd euros „Tartalék” alap (Brexit Adjustment Reserve). Fontos, hogy az Alap szükség esetén a hátrányosan érintett magyar vállalkozások esetében is igénybe vehető legyen.