2015. 04. 28.
A javaslat háttérben az a megfontolás áll, miszerint a megnövekedett bioüzemanyag-szükséglet következtében a korábban élelmiszer előállítására használt termőföldeket állítják át bioüzemanyag célú növények termesztésére. Ez pedig végső soron a mezőgazdasági területek globális terjeszkedését eredményezi az erdők és az élővilág kárára.
A néppárti képviselők szerint a megállapodás megfelelő kompromisszumot teremt a környezetvédelmi célkitűzések, valamint az agrárium szereplői és a bioüzemanyag-előállítók jogos érdekei között. A hagyományos bioüzemanyag-termelés 7%-os mennyiségi korlátja nem akadályozza aránytalanul ezen termékek további értékesítési lehetőségeit.
Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: az új jogszabály figyelembe veszi a közép-európai régió sajátos helyzetét, amely a jelenleg kiaknázatlan terméshozam-potenciálban rejlik. A régió országaiban ugyanis az élelmiszertermelés és az esőerdők veszélyeztetése nélkül, pusztán hozamnövekedéssel nagy mennyiségű bioüzemanyag állítható elő, amely biztos megélhetést ad a mezőgazdaságból élőknek. Hölvényi hozzátette: a bioetanol-gyártás melléktermékeként ráadásul nagy mennyiségű, GMO-mentes fehérjetakarmányhoz is jutunk, amely segít a harmadik országokból származó, szinte 100 százalékban génmódosított takarmányszója kiváltásában is.
Erdős Norbert fideszes EP-képviselő üdvözölte, hogy a hosszadalmas tárgyalások eredményeként a korlátozások nem érintik hátrányosan az európai bioüzemanyag-termelést, s tiszteletben tartják a meglévő beruházásokat. Külön öröm, hogy a hazánk számára rendkívül előnytelen számítási módszertan sem került elfogadásra. Ehelyett, a megállapodás értelmében az Európai Bizottság 2017-ig egy új, ésszerűbb javaslat kidolgozására kapott megbízást.
„A magyar gazdák érdekeinek védelmében azonban továbbra is küzdeni kell, hogy a jövőben kidolgozandó kritériumok számunkra kedvezően alakuljanak. Ez a feladat még előttünk áll” – szögezték le a néppárti politikusok.