Alkotmányügy, állampolgári jogok, bel- és igazságügy

Az Európai Unió jövője a választási reform tükrében

Az Európai Unió jövője a választási reform tükrében

2011. 07. 07.

Ahogyan azt Schöpflin György fideszes EP-képviselő felszólalásában elmondta, jelenleg és a közeljövőben Európának egy olyan gazdasági válsággal és annak szerteágazó hatásaival kell megküzdenie, ahol az euró jövője távolról sem nevezhető biztosítottnak, és ahol a válság megoldását jelentő eszközök kidolgozása még folyamatban van. "Bármilyen formát is fog ölteni ugyanakkor a válságból történő kilábalás, ez erősebb, nem pedig gyengébb európai integrációt fog követelni. Vitathatatlan lesz annak szükségessége is, hogy a tagállamok további hatásköröket ruházzanak át az EU-ra" – hívta fel a figyelmet Schöpflin. Az Európai Unió így nyert felhatalmazása viszont ennek megfelelő legitimitást és képviseletet fog kívánni, amelynek európai szinten kell megjelennie. A néppárti politikus érvelése szerint pontosan ez az, amit a páneurópai lista mellett érvelő képviselők teljesíteni kívánnak: megteremteni a kontinens állampolgárainak európai szintű képviseletét.

Az Európai Parlament választási reformjáról és a páneurópai választási körzetről folyó vita azonban nem választható el az Unió előtt álló kihívások kontextusától, a "Több, vagy kevesebb Európa?" egyre gyakrabban felmerülő dilemmájától. "Noha a parlament többsége általában véve támogatja az európai integráció átfogó projektjét, ebben a kérdésben komoly nézetkülönbség áll fenn az EU rövid, illetve hosszú távú kérdéseire fókuszáló képviselők között"- mondja Schöpflin. A jelentésért felelős brit képviselő ezért a néppárti frakció támogatásával a jelentés szakbizottsági szintre való visszautalását és további tárgyalását kérvényezte.

Háttér:

Andrew Duff, a  parlament liberális frakciójának brit képviselője jelentésében egyebek között a 2014-től aktuális 751 képviselői mandátum rendszeres, a tagállamok népességszámán alapuló felülvizsgálatára és a választások júniusról májusra történő előrehozatalára tesz javaslatot. Utóbbit annak érdekében, hogy a felálló Európai Bizottság minél hamarabb meg tudja kezdeni munkáját.



A jelentés legvitatottabb pontja a 751 képviselőn felül 25 képviselő megválasztását javasolná olyan európai szintű választási listákról, amelyeket az európai szintű parlamenti pártok állítanának fel, megvalósítva a tagállamok legalább 1/3-ának képviseletét, és amelyekre a 27 tagállam választópolgárai közösen szavazhatnának. Ezzel összefüggésben a jelentés felveti egy európai szintű választási hatóság és névjegyzék lehetőségét is részben annak érdekében, hogy a már jelenleg is meglévő adminisztrációs nehézségek áthidalhatóak legyenek. A jelentés néppárti árnyékjelentéstevője Schöpflin György fideszes EP-képviselő.