Környezetvédelem

Az éghajlatváltozás Európát sem kíméli, alkalmazkodni vagyunk kénytelenek

Az éghajlatváltozás Európát sem kíméli, alkalmazkodni vagyunk kénytelenek

2008. 04. 10.

„A klímaváltozás elleni harcot csak akkor lehet megnyerni, ha az emberek részt vesznek benne, magukénak minősítik a problémát, és felelősséget éreznek érte” – mondotta Barsiné Pataky Etelka az Európai Parlamentben, a márciusban megrendezett Művészet és klíma című kiállítás megnyitóján. A képviselő asszony meggyőződése, hogy ugyanez a kijelentés igaz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is.

Az alkalmazkodás vonatkozásában az Európai Parlament állásfoglalási indítványa a Bizottság 2007 júniusában kiadott vitaindító Zöld Könyvéhez teszi hozzá a Képviselők szempontjait. Üdvözli a Bizottság Zöld Könyvét, és megállapítja, hogy a klímaváltozást kiváltó okok mérséklése mellett hangsúlyt kell helyezni az alkalmazkodásra.

VAHAVA
Érdekes módon ez alkalommal a tagállamok – és köztük Magyarország is – a Közösséget megelőzve reagált a klímaváltozás vonatkozásában. Ugyanis több tagállamban már felmérték, hogy milyen hatásai vannak, lehetnek az éghajlat változásának. Magyarország 2007-ben készítette el saját jelentését, közismert nevén a VAHAVA jelentést. A cél az volt, hogy a klímaváltozás hazai hatásainak felmérésével megtörténjen a kellő felkészülés, megelőzés és védekezés.

Barsiné örömtelinek nevezte, hogy a VAHAVA jelentés olyan kiemelten fontos kérdésekkel foglalkozik, mondhatni az EP állásfoglalásával összhangban, mint az egészségügy, a természeti erőforrásokra épülő mezőgazdasági termelői alapok védelme, vagy az erdők területének megóvása.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a VAHAVA jelentés nem szentel különös figyelmet az alkalmazkodással kapcsolatos kutatásnak.

Kutatás
Az Európai Parlament mindenek előtt arra hívja fel a Bizottság figyelmét, hogy nélkülözhetetlenek lesznek az állami és magánberuházások az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységekbe, a nemzeti éghajlatváltozási kutatásokat pedig érdemes a hetedik keretprogram alatt folyó kutatások keretében összehangolni.

A rendkívüli időjárási események és kiváltó okaik megértésére irányuló kutatást fokozni kell, hiszen ez szolgálhat a környezeti károk elkerülése érdekében hozott megelőző intézkedések alapjául. A kutatás előfeltétele a jó közoktatás, az oktatás fejlesztése – mondja indítványában a Parlament – az alkalmazkodási lépések egyik kulcsfontosságú összetevője.

Az Európai Parlament felkéri a tagállamokat, hogy támogassák az innovatív technológiákat és gyakorlatokat, köztük az olyan kísérleti projekteket, amely segítséget nyújtanak az aszálykárok és az árvízi kockázatok csökkentésében.

Régiók
Az indítványt támogató Barsiné Pataky Etelka figyelmeztet, hogy leginkább a természet dinamikájának kitett területek, mint például hazánkban az árterületek, a Tisza, Duna, Kőrősök menti területek lesznek kitéve az éghajlatváltozás hatásainak. A helyi gazdaságra, lakosságra nagy nyomást gyakorol majd az alkalmazkodás költsége, ami a regionális különbségek elmélyüléséhez vezethet. A változások minden bizonnyal Európában is a legszegényebbeket fogják a legsúlyosabban érinteni, hiszen általában nekik nincs megfelelő biztosításuk, ők nem rendelkeznek megfelelő információkkal és ők nem elég mobilak a megváltozott környezethez való alkalmazkodáshoz.

A fejlesztésekre vonatkozóan az indítvány azt javasolja, hogy a városrendezési tervek vegyék figyelembe a különböző alkalmazkodási forgatókönyveket; rámutat arra, hogy számos esetben megfelelőbb lenne, ha nem fejlesztenék az érzékeny területeket, illetve a már fejlett területeken törekednének az eredeti természetes állapot visszaállítására.

A képviselők arra is emlékeztetik a Bizottságot, hogy a regionális politikai programok hozzájárulhatnak az éghajlatváltozással kapcsolatos megelőző intézkedések előmozdításához a közszolgálati menedzsmentre irányuló olyan innovatív politikákon keresztül, mint például a megelőző monitoring.

Pénzügyek
Az Európai Parlament kéri a Bizottságot, hogy készítsen egy tanulmányt az alkalmazkodás gazdaságtanáról, amely tartalmaz egy forgatókönyvet az alkalmazkodás költségeinek és hasznának mérlegével és kéri, hogy térképezze fel a foglalkoztatás változását mind a növekvő, mind a hanyatló ágazatokban.

Az EP felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra alkalmazkodást célzó intézkedések beillesztését a regionális politikák és a strukturális alapok következő hosszú távú pénzügyi terveibe.

Lévén a mezőgazdasági ágazat egyike az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett ágazatoknak, a tagállamoknak a Vidékfejlesztési Alapot a mező- és erdőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatására kell használniuk.

Az Európai Parlament arra is felkéri a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést a létező európai pénzügyi eszközökre és arra nézve, hogy ezen eszközöket tekintve hol van szükség további nemzeti finanszírozásra.

Barsiné Pataky Etelka fideszes képviselő egyetért azzal, hogy differenciált éghajlati és fejlesztési megközelítésre van szükség a különösen veszélyeztetett térségek tekintetében, azonban véleménye szerint a hegyvidéki és part menti térségek, szigetek mellett a más veszélyeztetett területeket is fel kell térképezni. E tekintetben Magyarországnak is meg kell vizsgálnia, hogy mely régiók vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, és arra kell törekednie, hogy ezen régiók az EU látókörébe kerüljenek, ne maradjanak le a legveszélyeztetettebb területek – még nem teljes – listájáról.