Az EP kiáll az édesvízi haltenyésztők mellett

„Az Európai Parlament végre elismeri, hogy az édesvízi akvakultúra jelentősen hozzájárul az európai polgárok minőségi és egészséges hallal történő ellátásához, ezért megfelelő mértékű finanszírozásra van szükség. Magyar siker, hogy az elfogadott szöveg kimondja: az akvakultúrára szánt uniós fejlesztési pénzek egyötödét az édesvízi haltenyésztésre kell fordítani” – jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a Halászati Bizottság szavazását követően. A magyar érdekeknek megfelelően a jelentésbe bekerült, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától eltérő, egyedi környezeti fenntarthatósági szabályok vonatkozzanak.

Erdős Norbert kiemelte: „A valóságban az édesvízi akvakultúra több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít rá, hiszen ebben az ágazatban az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel. Kifejezetten üdvözlöm, hogy a Parlament külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül, s úgy vélem, hogy. egyedi és eltérő szabályokat kellene a tengeri és az édesvízi ágazatra meghatározni”.

Jelentős magyar érdek, hogy az édesvízi akvakultúrát segítő uniós források nagysága a jövőben lnövekedjen, annak ellenére, hogy az új uniós hétéves költségvetési javaslatban körülbelül négy százalékkal csökkentenék a halászati politikára szánt költségvetést. „Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós akvakultúra ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül másfélszer magasabb költségvetésre lenne szükség” – tette hozzá a fideszes politikus. Mivel az édesvízi akvakultúra teljesítménye az összeurópai ágazat húsz százalékát teszi ki, ennek az uniós támogatások arányában is meg kell mutatkoznia.

„Egyetértek az egyablakos ügyintézési rendszernek a halászati és akvakultúra ágazatban történő bevezetésével. A halászok és a haltenyésztők életét jelentősen megkönnyítené, ha a releváns okmányokat egyetlen, valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellene csak bemutatni” – hangsúlyozta Erdős Norbert.

A néppárti képviselő üdvözölte, hogy az EP jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozott uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságot és a nemzetközi versenyképességet érintő területekre, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása.

Erdős Norbert emlékeztetett: számos tagállamban – köztük a tenger nélküli országokban, mint például Ausztria, Luxembourg, Csehország, Szlovákia és Magyarország – elterjedtek az extenzív polikultúrás pontyos tógazdaságok és más hasonló re-cirkulált tógazdaságok, amelyek alapvetően gabona-bázisú takarmányozást folytatnak. Ezek agro-ökológiai hatása egyértelműen pozitív, hiszen jelentős ökológiai és ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítanak, természetvédelmi szempontból fontosak, mindamellett, hogy európai jelentőségű élővilágot tartanak fenn. Továbbá az ilyen típusú tógazdaságok visszaszolgáltatják az általuk használt vizet, általában jobb minőségben, mint amikor kivették azt. A halastavak, a vonuló és vándormadarak, illetve a hazai vizekhez kötött életű faunának pihenő-, táplálkozó- és költőhelyet jelentenek a haltermelés szempontjából indifferens időszakban.

Háttér: Az „Egy fenntartható és versenyképes európai akvakultúra-ágazat felé: a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kihívások” című saját kezdeményezésű parlamenti jelentés plenáris végszavazására várhatóan júniusban kerül sor.