De Blasio Antonio az Európai Parlament fideszes néppárti képviselője, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, akit az európai fejlesztési kiadásokról, a vízhelyzetről és szűkebb pátriájáról, Pécsről kérdeztünk.
Ön felszólalt a 2006. évi zárszámadás vitájában az Európai Parlamentben. A strukturális kiadásokra 39 milliárd euró jutott – de kiderült, hogy ennek 12 százaléka nem lehetett volna visszatéríthető, sőt: a projektek 20 százalékánál teljesítési hiba történt. Hogyan történhetett mindez?
– Ha egy projekt lezárul, akkor a végelszámolásnál kiutalják a visszamaradt kifizetéseket, és ezek során egyre több adminisztrációs hiba történik. Úgy vélem, ezeknek csak kisebb része lehet rosszindulatú visszaélés, a többi az eljárási szabályok országonként eltérő értelmezéséből adódik. A számvevőszéki jelentés részletezéséből kiderül, hogy a hibák 40 százaléka a közbeszerzési eljárás téves értelmezése miatt történik. A Bizottság mindent megtesz az egyértelmű szabályozásért, de vannak még fehér foltok: az érdekelteket fel kell készíteni a hibátlan munka érdekében.
– Milyen szankciókkal élnek a hibázókkal – avagy a visszaélőkkel szemben?
– Az eljárásokat folyamatosan vizsgálják: ha időben fedezik fel a hibát, akkor még korrigálni lehet a tévedést; de ha ez már nem lehetséges, akkor a jogtalanul felvett összegeket vissza kell fizetni. Korábban nem volt ekkora a szabálytalan kifizetések aránya, ezért a költségvetési ellenőrző bizottság szigorú feltételrendszert szabott a kintlévőségek kezelésére (mintegy 4 milliárd eurót tesz ki a jogtalan kintlévőség).
– Hogy alakult a magyarországi mérleg ebben a kérdésben?
– Hazánk hibaszázaléka az európai átlag körül alakult, de van néhány kirívó eset: a csepeli szennyvíztisztító uniós pályázatának feltételezett hibái miatt 50 millió euró kifizetése forog kockán. Személy szerint mindent megteszek, hogy megérkezzen a fenti támogatás, ugyanakkor remélem, hogy a hibás pályázat lebonyolítóit felelősségre vonják. Magyar szempontból a kisebb önkormányzatoknál lehet probléma: jellemző, hogy profi pályázatíróval elkészítik a pályázatot, de a megvalósítás már nem professzionális. Ha nincs elég pénz egy szakember menedzserre, akkor a tájékozatlanság miatt előfordulhat, hogy súlyos összegeket kell visszafizetnie az önkormányzatnak. A Néppárt részéről mindent megteszünk, hogy a szakértőket, polgármestereket, önkormányzatokat informáljuk a lehetőségekről, de a projektmenedzsment egy szakma, amihez megfelelő felkészültség szükséges.
– Ön a Regionális Fejlettségi Bizottság tagja, amely idén napirendre tűzte a víztakarékosság kérdését: miért éppen most foglalkoznak a témával?
– Készült egy európai bizottsági előterjesztés, amely a klímaváltozás és az ezzel összefüggő, Európa-szerte sűrűsödő szárazsággal és vízhiánnyal foglalkozik. A magyar gazdáknak is egyre több kára származik az aszályból, de az uniós szabályok miatt nehéz a kártérítés: az adott ország területének meghatározott hányadát érintenie kell az aszálynak, különben nem jár kártérítés az európai szolidaritási alapból. A víz a közeljövő nagy kincse. Magyarországon is veszélybe kerülhet a víztartalék: az Alföld alatti vízkészlet magas arzéntartalmú, míg a felszíni vizeink szinte kivétel nélkül más országból folynak át hozzánk. Az arzénmentesítés drága megoldás, de el kell végezni, különben külföldről kell majd behoznunk tiszta vizet. A más országokból érkező folyóink pedig ki vannak téve a tőlünk független tényezőknek: Ukrajnában a Kárpátok erdeinek letarolása után az erózió miatt nincs elég földréteg, ami felszívná a tavaszi olvadást, ezért folyamatosan növekszik a tiszai árvízveszély. Érdemes lenne tározókat építeni a Tisza kárpátaljai szakaszán.
– Képviselő Úr, Ön 1992 óta a WHO tanácsadója. Miről szól ez a tevékenység?
– A WHO (Világ-egészségügyi Szervezet) államközi szerveződés. A kilencvenes évek elején indult el az Egészséges Városok Program, azon okból, hogy az európai városokban él az Óvilág hatvan százaléka, és itt koncentráltan fel lehet lépni az egészséges környezet és életmód mellett. Az egészségügy szerepe az emberi egészségben mindössze 15-20 százalékra tehető: a többi a környezet, az életmód és a genetikai örökség függvénye. Az ezzel kapcsolatos társadalmi programokban, felvilágosító tevékenységben veszek részt immár másfél évtizede.
– Pécsi származású politikusként hogyan értékeli az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt jelenlegi helyzetét?
– Mint önkormányzati képviselő, részt vettem az EKF projekt 2005-ös indulásán, a pályázat kidolgozásában. Úgy vélem, ez egy fantasztikusan nagy lehetőség, amit ki kellene használni. Sajnos kormányszinten nem történt meg minden, amire szükség lett volna. Úgy tűnik, nem lesz autópályánk és nemzetközi repülőterünk 2010-ig. Írtam egy levelet Bajnai Gordonnak, amiben az új pályázatok kiírását sürgettem. AZ EKF projektben nagyon fontos fejlesztések szerepelnek: remélem, minél több fogja hosszú távon is Pécs lakóit szolgálni.
(fidesz-eu.hu)