A vesztes: a magyar mezőgazdaság és a demográfia

„Hogyan jutott eszükbe Önöknek ilyen erkölcstelenséget aláíratni a gerinc nélküli magyar kormánnyal? Van-e arról fogalmuk, hogy ez milyen károkat okoz a magyar gazdáknak és az Unió presztízsének?” E szavakkal fordult Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) az Európai Parlament plenáris ülésén képviselőtársaihoz és a soros unióelnökség, valamint a Brüsszeli Bizottság tagjaihoz.

A magyar néppárti euroképviselő fölháborodásának oka, hogy – amint arra Strasbourgban rámutatott – Magyarország uniós Csatlakozási Szerződését együtt sértette meg a Gyurcsány-kormány az Európai Közösséggel, amikor a gazdasági válságkezeléssel indokolt makrogazdasági hitelkeretről szóló legújabb, márciusi megállapodásukban csökkentették a mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítését. Becsey Zsolt egyértelművé tette: a magyar mezőgazdálkodás támogatásának nemzeti kiegészítése semmiképpen sem szociális kategória, amiben a hivatalos álláspont szerint megszorításokat lehetne végrehajtani. A mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítése – angol szakszóval a top-up – az amúgyis meglévő nagy versenyhátrányunk enyhítését szolgáló, a Csatlakozási Szerződésünkben kitárgyalt jog, eszköz és egyezményes feltétel.

A magyar néppárti euróképviselő nemcsak az eurózónán kívüli országokkal kötött konkrét részletnyújtási feltételeket kifogásolta, hanem azt is, hogy a versenypolitikai szempontból kétes megállapodás a Brüsszeli Bizottság és a magyar kormány között az Európai Parlament ellenőrzését kijátszva, anélkül születhetett meg.

Becsey Zsolt szerint az is elfogadhatatlan, hogy a magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében az európai demográfiai folyamatokra, mint súlyos kihívásra fittyet hányva a gyermekgondozási díjak radikális csökkentését is előírja a válságkezelőnek minősített márciusi megállapodás.

Becsey Zsolt az EU és az IMF közös makrogazdasági hitelnyújtásáról már novemberben kifejtett nézetét megismételve leszögezte: politikai probléma, sőt szégyen, hogy a megszorult eurózónán kívüli tagállamok fizetési mérleg hiteleit nem az Unió nyújtja, hanem ezt „koprodukcióban” teszi az IMF-el, „valahol a török és a pakisztáni hitelek között”. Becsey Zsolt hozzátette: azt is meg kellene vizsgálni, mi vezetett ehhez a helyzethez. „Akkor kiderült volna, hogy az érintett tagállami kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája – mint a magyarok esetében – idézte ezt elő, és ehhez a közös gazdaságpolitikai felelősség miatt a Bizottság is hozzájárult.”