A jövedéki adó ütközőpont az Európai Parlament és a Brüsszeli Bizottság között
2007. 05. 23.
Ez számos tagállamban, ahol alacsony ez az adószint, és főleg az olyan szegényebbekben, mint Magyarország, egyet jelentene az árdrágítással. Az euroképviselők ezúttal szokatlanul konfúz plenáris szavazásukkor Strasbourg-ban elutasították a Bizottság javaslatát. Lévén azonban a végeredmény rendkívül szoros, az ügyet a házszabály értelmében visszautalták a Gazdasági és Pénzügyi Szakbizottsághoz (ECON), hogy az a következő két hónapban folytassa az Európai Parlament végső álláspontjának kialakítását. Az ezt az álláspontot megfogalmazó jelentés írója, Astrid Lulling luxemburgi néppárti képviselő abban még egyetértett Kovács László adóügyi biztossal, hogy közelíteni kell egymáshoz a tagállamok ma nagyon különböző jövedéki adószintjét, elkerülendő az illegális alkoholkereskedelmet, különösen a határvidékeken. Az ehhez vezető útról azonban Astrid Lulling ellenvéleményt fejtett ki, és ehhez Becsey Zsolt javaslatát használta föl.
A magyar néppárti képviselő szerint kötelező és központi adóemelés helyett a tagállamok inkább önként vállalják magatartási kódexben, hogy az alkoholtermékek jövedelmi adószintjének szabályozásakor ezután az uniós középérték felé tartanak. Erőszakos központi árszabályozással nemcsak az eredeti konvergencia-célt nem lehet elérni – mutatott rá Becsey Zsolt a Lulling-jelentés vitájában -, hanem egy ilyen önkényes eljárás egyenesen súlyos károkat okozna, különösen az Unió szegényebb tagállamaiban. A Kovács László-javasolta kötelező adóemelés növelné az újabb tagállamok inflációját, ezáltal távolítaná őket az euroövezeti belépéstől, ami pedig a csatlakozási szerződésükben vállalt kötelezettségük. Közvetve is a hirdetett céllal ellentétes hatású a Brüsszeli Bizottság javaslata, hiszen – miközben az alkoholizálás visszaszorítását használja ürügyként -, valójában az alacsony fizetések miatt növeli a fekete gazdaság, a bűnözés és az italpancsolás arányát. Az igazi népegészségügyi veszélyt éppen a Brüsszeli Bizottság adóemelése okozná! – fogalmazott Becsey Zsolt a vitában.
A magyar néppárti euroképviselő felhívta a figyelmet, hogy a sör és a tömény termékek, valamint az alkoholszármazékok minimáladójának emelése a bornál is hasonló szabályozást készít elő. Ez ősi európai termelési kultúrát sújt – mondta Becsey Zsolt. Az ECON magyar tagja sajnálja, hogy a Lulling-jelentéssel kapcsolatos részszavazások során az Európai Parlament szocialista frakciója, benne sok magyar is, a Kovács László által javasolt közvetlen adóemelés mellett tette le a voksát. Becsey Zsolt reméli, hogy magyar szocialista képviselőtársai megváltoztatják mostani álláspontjukat az alatt, amíg az Európai Parlament újratárgyalja a Kovács-javaslatot az alkoholtermékek minimális adószintjének kötelező bevezetéséről az Unióban.
Strasbourg, 2007 május 23.