Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A borreform még az ültetvény-korszerűsítést is hátráltatja

A borreform még az ültetvény-korszerűsítést is hátráltatja

2007. 11. 15.

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az ún. „nemzeti borítékokkal”is rosszul járunk, holott a kormány ezen a területen remélt kompenzációt a majdani ültetvénykivágások miatt.

Az Európai Bizottság a közösségi borrendtartás reformja során meg kívánja szüntetni az ún. lepárlási támogatásokat, amelyeket főként azokban a nagy bortermelő országokban – Franciaország, Spanyolország és Olaszország – tudják kihasználni, ahol régóta egész régiók szinte kizárólag lepárlásra termelnek. Ezeket a felszabaduló forrásokat részben a kötelező kivágások finanszírozására fordítanák, részben ún. „nemzeti borítékokat” hoznának létre, amelyekből az Európai Bizottság által meghatározott célokat, többek között az ültetvények korszerűsítését lehetne támogatni. A szőlőterületek modernizációjára a jelenlegi borrendtartás keretében is adható uniós támogatás.

A magyar kormány eddig abban reménykedett, hogy a szőlőterületek kivágása miatt elszenvedett veszteségeket a „nemzeti borítékban” elnyert nagyobb összegű támogatással fogják kompenzálni.

A borreform tervezetéből azonban kiderül, hogy hazánk a borreform következtében valójában évente közel 500 millió Ft-tal (2 millió euróval) kevesebb támogatást kap ültetvények korszerűsítésére, mint amennyit a 2007/08-as gazdasági évben. Azaz, az erre a célra fordítható támogatás legalább 1/6-ával fog csökkenni. Félő, hogy végül még ennyi pénz sem jut majd modernizálásra, mivel a nemzeti boríték számos más célra – pl. környezetvédelem – is felhasználható lesz. Ez azért aggasztó, mert Magyarország számára éppen az elöregedett ültetvények megújítása, modernizálása lenne a legfontosabb cél, mivel csak így lehet biztosítani hosszú távon a magyar bor nemzetközi és hazai versenyképességét.

A képviselő szerint hazánk azért kap majd kevesebb uniós támogatást, mivel a „nemzeti borítékok” felosztásakor döntő szempontként vették figyelembe a támogatások múltbeli felhasználási arányait. Ezzel a módszerrel azonban éppen azok a tagállamok járnak jól, amelyek a legnagyobb arányban részesültek a lepárlási támogatásokból, és amelyek így a feleslegek kialakulásáért felelősek.

Glattfelder Béla hozzátette: az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában több módosító indítványt is benyújtott, amelyek célja, hogy hazánk a borreform következtében ne kaphasson kevesebb uniós támogatást ültetvénykorszerűsítésre, mint a reformot megelőzően.