A kereskedelempolitika eszközeivel egy erős, versenyképes Európáért

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) ma megvitatta az EU kereskedelempolitikájának aktuális kérdéseit és kihívásait. Az ülésen Phil Hogan kereskedelmi biztos beszámolt a világkereskedelmet több fronton is felforgató hatásokról: a koronavírus-járvány következményeiről, valamint a már előtte is gondot okozó protekcionista tendenciákról és a kereskedelempolitika fegyverként való csatarendbe állításáról. Az Európai Bizottság mindezek miatt a tervezettnél egy évvel korábban kívánja felülvizsgálni a kereskedelempolitikáját. Győri Enikő fideszes EP-képviselő azt kérte a Bizottságtól, hogy a felülvizsgálat során a munkahelyteremtést és az Unió versenyképességét helyezze előtérbe.

Az ülésen Hogan biztos és a meghívott szakértők, Beata Javorcik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviseletében és Pascal Lamy korábbi kereskedelmi biztos, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezérigazgatója kifejtették: a kereskedelempolitika felülvizsgálatának több célt kell szolgálnia. Egyrészt mérlegelni szükséges a nemzetközi kereskedelem szerepét a koronavírus-járvány utáni társadalmi és gazdasági helyreállításban. Másrészt, a fő törekvés a kontinens nyitott stratégiai önállóságának megteremtése, tehát Európa külföldtől való függésének csökkentése irányába kell mutatnia. Hogan biztos szerint a koronavírus-járvány rámutatott az Unió gyenge pontjaira. A nyitott stratégiai önállóság szerepe pont az lesz, hogy segítsen az Uniónak fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, illetve hogy kiszámíthatóságot és stabilitást hozzon az európai vállalkozások számára.  Európa nem lehet pusztán elszenvedője az eseményeknek; vezető szerepet kell vállalnia az átalakulásban. Mindeközben a fenntartható fejlődés talaján kell újjáépíteni a járvány utáni világot.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő kérte a Bizottságot, erősítse meg, hogy a kereskedelempolitika fő célja továbbra is munkahelyek teremtése, a versenyképesség növelése és általában a gazdasági növekedés elősegítése az Unióban. A politikus hangsúlyozta: „Egy erős és versenyképes Európát szolgáló kereskedelempolitikának két dilemmát is kezelnie kell. Meg kell találnunk az arany középutat, hogy megvédjük az uniós vállalkozókat és piacot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, miközben nem zárjuk ki a nemzetközi kereskedelem áldásos hatásait. Másodsorban a védvonalaink megerősítésénél is fontos megtalálnunk az egyensúlyt: fel kell lépnünk az európai cégek rosszindulatú felvásárlása ellen, ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a koronavírus utáni időszakban vállalataink egyik legégetőbb problémája pont a tőkehiány.”

A néppárti képviselő végül kérte a Bizottságot, hogy minden lehetséges külső veszélyforrást kísérjen figyelemmel az európai vállalatok védelmének érdekében. Július elsején életbe lépett például az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodás (USMCA). Ennek rendelkezései kimondják: ahhoz, hogy egy gépjárművet vámmentesen lehessen eladni az észak-amerikai piacon, az alkatrészek 75%-ának az érintett három ország egyikéből kell származnia. Azonban a  korábbi 62,5%-ról való jelentős emelés miatt félő, hogy kiszorulnak az európai autógyártók a piacról. Győri Enikő kérte a Bizottságot, hogy árgus szemmel figyelje a fejleményeket, és amennyiben az európai cégek érdekei sérülnek, késlekedés nélkül lépjen közbe.

Háttér: Az EU kereskedelempolitikáját legutóbb 2015-ben vizsgálták felül. A 2021-re előirányzott legújabb revíziót egy évvel hozták előbbre. A Bizottság ez év júniusában indította útjára a kereskedelempolitikai, valamint a külföldi támogatásokról szóló nyilvános konzultációját. Szeptember 15-ig várják az érintettek véleményét, hogy milyen formát öltsön az Unió új kereskedelempolitikája. Szeptember 23-ig pedig a külföldi állami támogatások miatt versenyelőnyben levő vállalatokkal szembeni fellépésről lehet véleményt mondani. A beérkezett válaszok alapul szolgálnak majd az Unió koronavírus-járvány utáni, céltudatosabb kereskedelempolitikájának megfogalmazásához.