Az Európai Parlament elutasítja az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat

Az Európai Parlament a mai napon elfogadta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jelentését. A dokumentum arra sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg: hogyan lehet nagyobb védelmet biztosítani a termelőknek, valamint a kis élelmiszer-feldolgozóknak és kiskereskedőknek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. A Fidesz-KDNP EP-delegációja üdvözli a szavazás eredményét.
 
A vállalkozások közötti kapcsolatokban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek. Jelentős mennyiségű statisztikai és piaci alapú bizonyíték áll rendelkezésre, amely arra enged következtetni, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok viszonylag elterjedtek, különösen az élelmiszer-ellátási láncban.
 
Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az EP fideszes alelnöke rámutatott: számos tagállam felismerte, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kárt okoznak, ezért intézkedéseket hoztak ellenük. Ám a szabályokban e területen is jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok között, és eltérő a probléma mértéke is. A néppárti politikus szerint a probléma nagyságrendje miatt olyan uniós jogszabályokat kell elfogadni, amelyek biztosítják a piacok rendeltetésszerű működését, valamint az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi résztvevője közötti tisztességes és átlátható kapcsolatokat. Pelczné Dr. Gáll Ildikó ezért úgy véli: határozott, következetes intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat egyszer és mindenkorra megszüntessék az EU élelmiszer-ellátási láncában.
 
Erdős Norbert fideszes EP-képviselő szerint egyértelműen kell meghatározni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és egyértelmű szankciókat kell bevezetni az ezeket alkalmazókkal szemben. Az a tény azonban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok széles körben elterjedt és egyre növekvő problémát jelentenek, arra enged következtetni, hogy az eddigi önszabályozási rendszerek nem képviselnek visszatartó erőt a visszaélésekkel szemben. „Ezért olyan uniós jogszabályra van szükség, amely egyrészt tiltja egyes nevesített magatartások elkövetését, másrészt hatékony rendszert épít ki a piaci egyensúly helyreállítása – a gyengébb alkupozícióval rendelkező termelők és azok társulásai helyzetének a megerősítése – és megőrzése érdekében. Jó példa lehet az Egyesült Királyságban alkalmazott élelmiszer-áruházakkal foglalkozó ombudsman, de életképes megoldás lehet valamely tagállami hatóság hatáskörének ilyen irányú kibővítése is” – tette hozzá a néppárti politikus. Erdős Norbert úgy látja, a magyar kormánynak is érdemes megfontolnia, hogy jogszabállyal biztosítsa, hogy a magyar gazdák és fogyasztók tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket élvezzenek.