Válságkezelés és szolidaritás: hónapokat várhatunk az uniós egészségügyi közbeszerzésekre

A koronavírus-járvány az élet szinte valamennyi területén érezteti hatását. Nem jelentenek ez alól kivételt az egészségügyi közbeszerzések sem. Az Európai Bizottság a koronavírus elleni küzdelem kellékeinek mielőbbi beszerzése érdekében létrehozta az ún. rescEU készletet.  A március 19-i bejelentés alapján az Unió összesen 50 millió euró értékben vásárolna orvosi eszközöket és berendezéseket a tagállamok kórházai számára a közös beszerzés keretében. Tóth Edina fideszes EP-képviselő szerint röviddel a bejelentést követően bebizonyosodott, hogy az EU beszerzési rendszere nem sikeres, ezért az ügy kapcsán írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult a Bizottsághoz. Janez Lenarčič a válságkezelésért felelős uniós biztos a képviselő kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a márciusban létrehozott rendszer jogi keretét csak hónapokkal később erősítették meg, s ez jelentős késedelmet okozott az uniós közbeszerzésekben.

Tóth Edina EP-képviselő  rámutatott: a polgári védelmi eszközön keresztül felállított rendszernek az lett volna a lényege, hogy a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges védőfelszerelések, tesztek és lélegeztetőgépek a gyors beszerzésük után mielőbb eljuthassanak a koronavírus által leginkább érintett tagállamokba. „Maszkokat, köpenyeket és kesztyűket ugyan az EU tudott úgy vásárolni, hogy azok viszonylag rövid határidőn belül beérkezzenek, de ennél sokkal lassabb a lélegeztetőgépek beszerzése. Bár a tagállamoknak a nehézségek ellenére sikerült a beszerzés, arról hogy hány lélegeztetőgép érkezett az uniós programon keresztül nincs információnk, mert az erre vonatkozó kérdésemre a Bizottság nem szolgáltatott adatokat.” – mutatott rá.

Az Európai Bizottság ugyanakkor a fideszes képviselő kérdésére válaszolva megerősítette, hogy 2020. június 2-án a Bizottság javaslatot tett a rescEU jogi keretének megerősítésére. E javaslat biztosította, hogy az Unió közvetlenül szerezhessen be eszközöket a rescEU-készletbe, ami lehetővé teszi számára, hogy hatékonyabban kezelje a jövőbeli válságokat. „Szomorú, hogy az uniós intézményeknek több mint két hónapig tartott míg kidolgozták e megerősítést” – tette hozzá a néppárti politikus. 

Tóth Edina kifejtette, hogy az Európai Unió tagállamainak fel kell gyorsítaniuk az egészségügyi felszerelések gyártását ezzel is felkészülve az esetleges második hullámra. Az Európai Bizottság ugyanakkor azzal próbálja mentegetni magát, hogy míg a készletek létrehozását és fenntartását az EU finanszírozza, addig az eszközök beszerzéséért teljes mértékben a készleteket tároló tagállamok felelnek. A fideszes politikus szerint azonban a tagállamok rugalmas és hatékony közbeszerzési szabályok nélkül nem tudják a Bizottság által megszabott célszámokat teljesíteni, pláne most nem, mikor a járvány zavart okozott az egészségügyi termékek világpiacán.

Az EP-képviselő kiemelte: szerencsére vannak pozitív tagállami gyakorlatok. Az uniós testülettel ellentétben a koronavírus miatt megnövekedett sürgős egészségügyi beszerzéseket a magyar hatóságok soron kívüli ügyintézéssel támogatták. Hangsúlyozta, hogy kiemelt cél kell hogy legyen a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli beszerzések mielőbbi,  jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása. Ennek érdekében soron kívüli szakmai támogatást szükséges biztosítani az ajánlatkérőknek a felmerülő beszerzési igények megvalósítása során.

A fideszes EP-képviselő szerint sajnálatos, hogy akkorra érkeznének meg az uniós lélegeztetőgépek, amikor már várhatóan a tagállami gyártások is mindenhol elkezdődnek. A lélegeztetőgépek kulcsfontosságúak az új koronavírus által okozott tüdőgyulladás miatt kritikus állapotba kerülő betegek kezelésében. „Ezért is fontos, hogy a hosszú távú védekezésre rendezkedjünk be”- emelte ki Tóth Edina.