Ukrajna teljesítse nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit!

Az Európai Parlament (EP) Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) tegnap nagy többséggel jóváhagyta Győri Enikő fideszes EP-képviselő jelentését az Ukrajnával folytatott kereskedelemi kapcsolatokról. Győri Enikő, az Ukrajnával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok állandó európai parlamenti felelőse a szavazás után összefoglalta az Ukrajna-EU kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket és nehézségeket.

„Ukrajna az EU fontos stratégiai partnere; keleti szomszédunk stabilitása és gazdasági fejlődése a mi érdekünk is. Ennek elősegítésére az EU 2014 óta összesen 3,8 milliárd euró összegű hitelt nyújtott az országnak makroszintű pénzügyi támogatás keretében. A kedvezményezett országok közül Ukrajna jutott a legmagasabb összeghez. Nem hagytuk magukra őket a COVID-válság idején sem: az EU további 1,2 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújtott nekik. Most még fontosabb, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést keleti partnereinkkel: kiemelt szerepet kell juttatnunk nekik Európa nyitott stratégiai önállóságának megteremtésekor. Ellenállóbbá kell tennünk ellátóláncainkat és biztosítanunk kell, hogy több lábon álljunk, tehát ne legyünk kiszolgáltatva egy-egy beszerzési forrásnak”.

Győri Enikő a jelentésben kiállt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekeiért is: „El kell érnünk, hogy a kkv-k is maximálisan kihasználhassák a kétoldalú megállapodás által kínált lehetőségeket. A jelentésben felszólítottam a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a szabadkereskedelmi megállapodás kkv-kra gyakorolt hatását.”

A jelentés rámutat a pozitív fejleményekre és további munkára buzdít: „Üdvözlöm az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodással összhangban eddig elfogadott ukrán reformokat és jogszabályokat. Azt várom, hogy keleti partnerünk a szerződésben vállalt összes kötelezettségét teljesítse. Az ukrán fél ugyanis leleményesen kihasználja a megállapodás kiskapuit. Tavaly, a „batman”, azaz sajátos technikával vágott csirkék behozatala miatt kellett közbelépnünk és joghézag-mentesítenünk az egyezmény szövegét. A közelmúltban pedig védintézkedés címén indított az ukrán fél vizsgálatot uniós műtrágya bevitele ellen, de a gyors uniós reakciónak köszönhetően ezt visszavonták. A feldolgozatlan faanyagra vonatkozó exporttilalom már 2005 óta feszültséget okoz. Rámutattam, hogy ezek a trükkök nem tesznek jót a kétoldalú kapcsolatoknak, aláássák a két fél közötti bizalmat. Felszólítottam Ukrajnát, hogy tartózkodjon a hasonló gyakorlatoktól; kértem, hogy teljes mértékben, jóhiszeműen és maradéktalanul tartsa tiszteletben és hajtsa végre valamennyi szerződéses kötelezettségét, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodást. Jövőre esedékes az egyezmény felülvizsgálata, addig árgus szemmel figyeljük a fejleményeket” – foglalta össze a jelentést Győri Enikő.

Háttér: Az Ukrajnával kötött Társulási Megállapodás szerves része a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA), amely 2016-os hatályba lépése óta nagyban hozzájárult a kereskedelem pozitív irányú fejlődéséhez és a gazdaság korszerűsítéséhez, fellendítette a közvetlen külföldi befektetéseket, és mindkét oldalon új munkahelyeket teremtett. A kétoldalú kereskedelem 2016 óta 49%-kal nőtt; az EU továbbra is Ukrajna fő kereskedelmi partnere. 2019-ben az összkereskedelem 43,3 milliárd eurót tett ki.