Újjá kell építeni az országot

A szervezett bűnözés már korábban elérte a politikát, 2002-ben pedig kormányt is alakított - erről beszélt lapunknak, saját bevallása szerint is kicsit túlozva, Hankiss Ágnes, a Fidesz június 7-én megválasztott új európai parlamenti képviselője. A Hamvas Béla Kutatóintézet vezetőjeként a posztkommunista hálózatokat kutató Hankiss Ágnes szerint az új jobboldali kormánynak fel kell készülnie arra, hogy az MSZP körül dolgozó volt titkosszolgálati emberek lejárató akciókat szerveznek majd a kabinet ellen. Az eddigi működésükből és az elmúlt hét év tapasztalataiból azonban a Fidesznek tanulnia kell.

– Milyen szakterületen dolgozik majd a most megalakult Európai Parlamentben?

– Három bizottságban. Az egyik az európai biztonság- és védelempolitikai testület, amelynek személyemben most van először teljes jogú magyar tagja. A másik az emberi jogi, igazságügyi és belügyi együttműködéssel foglalkozó bizottság, ami rendkívül szerteágazó területet fog át. Az emberi és kisebbségi jogok kérdéskörének igen elismert képviselője Gál Kinga. Magam inkább az európai szervezett bűnözéssel és kapcsolt problémáival szeretnék foglalkozni. Bizottságunk hatáskörébe tartozik a közös európai rendőri szervezetekkel, így az Europollal és az Eurojusttal történő kapcsolattartás is. A petíciós bizottságban az állampolgári beadványokkal foglalkozunk. A testülethez bármely uniós tagország állampolgárai, civil közösségei fordulhatnak olyan ügyekben, amelyekben megsértették az uniós jogszabályokat vagy alapelveket. Vizsgálati jogkörrel is rendelkezünk. A néppárt ebben a bizottságban is jelentősen megerősödött, elnöke is néppárti képviselő, magam pedig alelnöke lettem. Az unió persze nagyüzem, nekünk elsősorban a magyar érdek az iránytű.

– Október 23. ügyében elégedettek lehetünk az európai uniós állásponttal?

– Az az euroszkeptikus vélemény, miszerint október 23. ügyében semmi sem történt az unióban, igazságtalan. Az egyik néppárti frakcióülésen egy francia és egy olasz képviselővel beszélgetve meglepő volt, mennyire jól ismerik az október 23-i rendőri brutalitás eseményeit és általában a posztkommunista viszonyok minden nyomorúságát. Lehet, hogy az EU nem hozott határozatot a magyar kormány és rendőrség akkori kriminális lépéseiről, de az európai köztudatba bekerült a botrány. Kitartóan, szívósan kell építkeznie a magyar jobboldalnak, itthon is, kint is.

– A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban el lehet érni ugyanezt?

– Remélhetőleg. Szerencsés, hogy a lengyel Jerzy Buzek lett az Európai Parlament elnöke. Tisztességes ember és politikus, végigélte és -küzdötte a lengyel rendszerváltást. Rögtön el is ítélte a szlovák nyelvtörvényt. A petíciós bizottsági munkámra is azzal a belső hozzáállással készülök, hogy nagy dolog, ha egy-egy számunkra fontos esetben a témafelvetésig el tudunk jutni, és kivívni az arra érzékeny emberek megértését, netán szolidaritását.

– A biztonságpolitikai témák vagy a szervezett bűnözés kérdésköre nem olyasmi-e, ami csak érintőlegesen van hatással Magyarországra? Mit lehet itt elérni?

– Igen, úgy tűnhet. De nem így van. A biztonság- és védelempolitikai bizottság egyik napirenden lévő fontos témája például a veszélyes nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek illegális kereskedelmének a kérdése. Könnyen belátható, hogy ez szorosan összefügg a szervezett bűnözéssel is, hiszen illegitim módon hozzájutni ilyen fegyverekhez nem unatkozó háziasszonyok szoktak, sokkal inkább szervezett bűnözők, akik aztán, mondjuk, olyan helyre adják tovább, ahol már hatalmi, politikai vagy ideológiai célok is kapcsolódnak a birtoklásukhoz. A szervezett bűnözés Magyarországot is rombolja, még akkor is, ha nem úgy szembesülünk vele naponta, mint az áremelkedéssel. Első, nyilvános bizottsági ülésünknek éppen ez volt a témája. Fel is tettem az európai bizottság tisztviselőjének egy kérdést. Az érdekelt, hogy a közös és szolidáris európai biztonságpolitika gondolatkörébe hogyan illeszthetők bele a helyi specialitások. Például az, hogy a posztkommunista országokban ma is viruló, régi elvtársi hálózat olyan szoros kapcsolatokat épített ki a szervezett bűnözés egyes köreivel, amelyek speciális veszélyforrások lehetnek.

– Katona Béla MSZP-s képviselő korábban nyíltan beszélt minderről.

– Igaza is volt. Az egy másik kérdés, mit szól ahhoz, ahogyan mára a baloldal nagy része elmaffiásodott. Katona akkoriban azt mondta, hogy a szervezett bűnözés elérte a politikát. Plasztikusan, egy kicsit túlozva azt mondhatnám: akkor elérte a politikát, 2002 után pedig már kormányt is alakított. A korrupciós ügyek mindent behálóznak, megfertőzték az egész államigazgatást. Azt, ami még egyáltalán maradt belőle. A kétes tranzakciók hátterében többnyire nemcsak magyar, hanem nemzetközi hátterű offshore cégek és tulajdonosok állnak. Hogyan is éneklik az Internacionáléban? “És nemzetközivé lesz holnapra a világ.” Hát ez sikerült. Eljött a nagy elvtársi adóparadicsom. Ez pedig a közös európai biztonságot is kikezdi. Nem véletlen, hogy az offshore cégek átvilágíthatósága az európai néppárt céljai között szerepel.

– Ha már a szervezett bűnözésnél tartunk, a rendszerváltás utáni kommunista országok volt titkosszolgái előszeretettel épültek be ezekbe a körökbe. A Hamvas Béla Intézet vezetőjeként önnek is kutatási területe a kommunista állambiztonság, illetve a hálózatok továbbélése…

– A régi elvtársi hálózatok, az egész kommunista network – beleértve a pártot, a KISZ-t, a titkosszolgálatot, a szigorúan titkos tiszteket – túlélte a rendszerváltást. A mai napig meghatározó a szerepük a szocialisták hatalomgyakorlásában és következésképp a demokrácia és a jogállamiság permanens felrúgásában. Jó példái a lejárató kampányok, rágalomhadjáratok a szocialistáknak nem tetsző emberek, politikusok ellen, a kitalált terrorfenyegetések, most éppen bizonyítékhamisítással spékelve, az UD Zrt. ügye, illetve a Mol és az OTP elleni szervezett támadás. Az utóbbiakban a volt gazdák, az oroszok érdekei jelennek meg. Az orosz érdekszféra kiterjesztésében erős hídfőállás lehet Magyarország. Biztos vagyok benne, hogy mindez – amint a stratégiai ágazatok kiárusítása sem – nem történhetett meg a kormány és a miniszterelnök tudta nélkül. Amikor “elmaffiásodást” mondtam, túlságosan megengedő voltam. Hiszen, ha valaki a hazája birtokát, jövőjét, biztonságát árulja ki, az több, mint “szimpla” bűncselekmény!

– A következő Fidesz-kormány felszámolhatja a posztkommunista hálózatot? Mit lehet tenni az orosz befolyás erősödése ellen?

– A polgári kormány egy csapásra megállíthatja a nemzetpolitikai szempontból fontos ágazatok maradékának a kiárusítását. A korrupció visszaszorítása már önmagában is javít a helyzeten, hisz az elvtársi networkök ma döntően üzleti vállalkozásként működnek. Hogy mit lehet tenni a régi ügynökhálózatokkal? Az átvilágítások ügyében szkeptikus vagyok, sok idő eltelt a rendszerváltás óta, a machinációkra is túl sok lehetőség volt. A Fidesz-kormánynak szerintem világossá kell tennie, milyen államérdek fűződik egyes iratok titokban tartásához. De egy biztos, nem bízhatjuk el magunkat: a hálózat továbbra is dolgozni fog az MSZP segédcsapataként. Erre nem árt felkészülni. Az államigazgatásban, az önkormányzatokban és másutt dolgozó emberek remélhetőleg átérzik majd az újjáépítés történelmi felelősségét. Elsősorban ez jelenthet védelmet a piszkos eszközökkel szemben.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)